Pénteken benyújtja az országgyűlésnek a kormány a forintosításról szóló törvényt. Miután ezt a jogszabályt, valamint a kedden nyilvánosságra hozott fair bank törvényt nagy valószínűséggel elfogadja a parlament, már semmi nem állhat útjába annak, hogy véglegesen rendeződjön a devizahitelesek sorsa. A Kúria idén nyáron hozott döntése értelmében törvénytelen volt az árfolyamrés alkalmazása, és az esetek döntő többségében az egyoldalú kamatemelés is. Az elszámolási törvény alapján a Magyar Nemzeti Bank által megalkotott képlet alapján számolják ki a bankok, hogy pontosan mekkora összeg jár vissza az egyes devizahiteleseknek. Ezek szerint az átlagos kölcsönfölvevő tőketartozás 20–25 százalékkal lesz kisebb, mint az elszámolás előtt, a havonta fizetendő törlesztőrészlet pedig 25–30 százalékkal csökkenhet. A jegybank egyelőre csak az alapképletet hozta nyilvánosságra, ez az idejében törlesztő adósoknak visszajáró összeg kiszámítására vonatkozik, de a nem fizetőkre, illetve egyéb speciális esetekre vonatkozó képletek csak a hónap második felében válhatnak ismertté.
Így az érintetteknek egyelőre semmi teendőjük nincs. Amikor az összes adat ismertté válik, a bankok személyre szóló értesítést küldenek arról, hogy mennyivel csökken a devizaadós tőketartozása és törlesztőrészlete. Erre nagy valószínűséggel csak a jövő év első negyedében kerül majd sor.
A legfelső bírói fórum nyári határozata értelmében az árfolyamkockázat a hitelt felvevőt terheli, így a programban részt vevő adósok további tehercsökkentésre nem számíthatnak. De a jelenlegi kötelezettségekhez képest ez így is nagy könnyebbséget jelent majd.
A Magyar Nemzeti Bank 309 forintos árfolyamon biztosítja az eurót és 256,5 forintoson a svájci frankot a bankoknak a hitelkiváltáshoz, így a jövő év első felében esedékes forintosításkor is ezen az árfolyamon számolják át a devizahiteleket forintra. A forintosítási törvényről eddig kiszivárgott hírek szerint minden devizahiteles kölcsönét át kell váltani forinthitelre, kivéve azokét, akiknek a minimálbér 15-szörösének megfelelő devizajövedelmük van. Nekik 30 napjuk lesz arra, hogy jelezzék, nem akarják forintra váltani devizahitelüket. Lényegében ez annyit jelent, hogy az érintettek döntő többsége megszabadul devizatartozásától.
A devizahitelek kivezetésével megszűnik az árfolyamkockázat, vagyis az adós pontosan tudja, hogyan alakul a jövőben a törlesztőrészlete. Miután – mint Trócsányi László igazságügyi miniszter a fair bank törvény bejelentésekor mondta – a forintosításkor a Kúria döntése értelmében vissza kell állítani az eredeti devizahitel-kamatokat, az átváltás miatt biztosan nem fog emelkedni az adósok törlesztőrészlete. A szintén a jövő évben hatályba lépő fair bank törvény pedig előírja a bankoknak, hogy egymással összehasonlítható hitelcsomagokat kell kidolgozniuk, és hét nappal a szerződéskötést előtt át kell adniuk azokat az ügyfélnek tanulmányozásra. A kamatfeltételek pedig három évig nem változtathatók, és utána is csak előre közzétett és a jegybank által ellenőrzött képlet alapján. Ha az új kamat nem tetszik az ügyfélnek, akkor hatvan napja van rá, hogy mindenféle díjtól mentesen új hitelt keressen magának.
