A munkanaphatástól megtisztított index 5,2 százalékos növekedést mutat 2013 szeptemberéhez képest. Az előző hónappal összevetve 2,7 százalékkal bővült az ipari termelés szeptemberben a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok szerint. Az előző havi megtorpanás után, amit az autógyárak átállása és a dolgozók szabadságolása okozott, szeptemberben ismét meglódult a termelés.
Augusztusban az ipari termelés 5,7 százalékkal elmaradt az előző havitól, és csak 0,5 százalékkal, munkanaphatással kiigazítva pedig 2,9 százalékkal nőtt a múlt év azonos hónapjához képest. Júliusban még 12,3 százalékos éves és 1,4 százalékos havi növekedésről számolt be a statisztika.
Elsősorban az autógyártásnak, illetve kisebb mértékben az élelmiszeriparnak köszönhető az ipari kibocsátás növekedése – mondta az adatok ismertetésekor Mikó Ildikó, a KSH statisztikai tanácsadója csütörtökön. Az év első kilenc hónapjában a termelés 8,6 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában.
A KSH november 12-én teszi közzé a részletes szeptemberi adatokat.
Bár a részletes ipari termelési adatokat csak később közli a Központi Statisztikai Hivatal, az Erste várakozása szerint a belföldi értékesítésre szánt ipar teljesíthetett gyengébben szeptemberben, míg az exportra szánt kibocsátás visszaállhatott az augusztus előtti magas szintre – írta az MTI-hez eljuttatott csütörtöki kommentárjában Gabler Gergely, az Erste vezető elemzője.
Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője úgy vélte, hogy az augusztusi visszaesést elsősorban az Audi átmeneti leállása okozta, továbbá az orosz embargó hatásai is érezhetők voltak már az élelmiszer-, ital-, dohánytermékgyártásnál. Utóbbi tartós hatás lehet az iparban, de a járműgyártás számai szeptemberben már kedvezőbb adatokat hozhattak.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője közölte, a szeptemberi adatból egyértelműen látszik, hogy az ágazat augusztusi megtorpanása egyszeri kilengés volt, ami az Audi-gyár leállása és a Suzuki-gyár visszafogottabb termelése miatt következett be. Azaz nincs szó tartós, sokkszerű visszaesésről. Bár a részletes adatokra még várni kell, a szeptemberi bővülésben főszerepe lehetett az Audi-gyár megindulásának – kommentálta az adatokat.
Kormányzati cél, hogy 2020-ra Magyarországon a GDP 30 százaléka származzon az ipari termelésből, és e tekintetben az ország első legyen Európában; vagyis Magyarországon legyen a legnagyobb az ipar részesedése a nemzeti össztermékből az unióban – hangoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára október közepén.
Glattfelder Béla emlékeztetett rá: az unió célja, hogy a tagországokban az ipari termelés részaránya a GDP-ből átlagosan érje el a 20 százalékot. Ezt Magyarország már most meghaladta, a szóban forgó arány 22-23 százalék. A rendelkezésre álló forrásokat az eddiginél lényegesen hatékonyabban kell felhasználni a gazdaságfejlesztésben – így az élelmiszeripar területén is. Ezért a kormány a következő hét évben a korábbi 16 százalék helyett mintegy 60 százalékot kíván erre a célra fordítani – hangsúlyozta.
