– Úgy látszik, összehangolt támadást intézett a kabinet a napi fogyasztási cikkek piacát idehaza évek óta uraló, nemzetközi tulajdonban lévő áruházláncok ellen. Jogi eszközökkel kényszerítenék kivonulásra a több tízezer embernek munkát adó multinacionális kereskedelmi vállalatokat?
– A kormány célja, hogy rendet tegyen a kereskedelemben, azt szeretnénk, hogy átfogó szabályozás szülessen a területen, amely érinti a fogyasztóvédelmet éppúgy, ahogy a munkavállalók érdekeit. A vasárnapi nyitva tartásról szóló polémia például ennek csupán egy része. Az élelmiszer-kereskedelmi vállalatokat, valamint a dohányipart érintő adóváltozások pedig költségvetési kérdések. Nem a kormány büntetési szándéka áll a mögött, hogy a külföldi tulajdonú vállalatokat nagyobb arányban érintik az adóváltozások. Egyszerűbb az ok: nagyobb aránnyal és súllyal szerepelnek a piacon, az ő nyereségük a legnagyobb. Nincs ebben multiellenesség, nem akarunk „megfojtani” egyetlen vállalatot vagy befektetőt sem. Az viszont határozott szándékunk, hogy – tulajdonosi körtől függetlenül – megállítsuk az egyes láncok trükközését. Hogy miközben papíron folyamatosan veszteségesek, különböző jogcímeken, adófizetés nélkül viszik ki az országból a profitjukat. A kormánynak kötelessége bezárni a kiskapukat.
– Előfordulhat-e, hogy valamely nagy foglalkoztatóként jegyzett lánc a kivonulás mellett dönt? Van-e a kormánynak „vészforgatókönyvve” arra, hogy ne kerüljenek tömegesen utcára a kereskedelemben dolgozók?
– Ha lesz olyan kereskedelmi lánc, amelyik kivonul Magyarországról, az nem az adóváltozások, hanem az anyavállalat gondjai miatt megy majd el. Gondoljunk csak az elmúlt években a Praktikerre, a Bricostore-ra vagy a Cora áruházakra. Az a célunk, hogy az élelmiszer-kereskedelemből és a dohányiparból származó többletbevételek be is folyjanak a költségvetésbe. A kormányzat éppen ezért vészforgatókönyvvel sem készül. Tudjuk, hogy ezek az adónemek fájdalmasan érintik az iparági szereplőket, de kifizethetők.
– Egyes vélekedések szerint a döntések nyertesei a hazai tulajdonú láncok lesznek, a szabályokat kifejezetten rájuk szabták a jogalkotók.
– A franchise-rendszerű üzletláncokat, amelyek mögött döntő többségben családi kisboltosok állnak, illetve a magyar kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) valóban kedvezőbben érintheti például a sávosan fizetendő élelmiszerlánc-felügyeleti díj. Ezek a boltok nem realizálnak akkora forgalmat és nyereséget, mint a multinacionális hátterű diszkontok vagy a hipermarketek. A sávok kialakításánál ezt figyelembe kellett venni, hiszen a jelentősebb adóterhek a kicsiket valóban megfojtanák. Olyan adópolitika létrehozása a cél, amely mellett egyetlen iparági szereplő sem megy tönkre, és a költségvetés is megfelelő bevételekhez jut. Az pedig egyenesen megdöbbentő számomra, hogy a teljes baloldal kórusban kéri számon a törvényjavaslat kapcsán, hogy miért erősebb a nemzeti vállalkozások érdekérvényesítő szerepe a külföldiekénél, és miért a hazai kkv-kat védenénk. Ez az unió egyetlen tagországában sem merülhetne fel komoly kérdésként.