Rendet tesznek a kereskedelemben

Határozott szándékunk megállítani egyes láncok trükközését – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Szatmáry Kristóf.

– Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelésének következtében a láncok azzal fenyegetőznek, hogy jelentősen csökkenhet a magyar áruk aránya a kínálatban, illetve áremelés várható az élelmiszerpiacon. Miért jó a lakosságnak, ha drágábban vásárolhatják meg az élelmiszereket?
– A nagy láncok a beszállítók által fizetett polcdíj, marketing-hozzájárulás és különféle jogcímeken szedett „sarcok” alapján döntenek egy-egy termék belistázásáról. Hosszú ideig csak másodlagos kérdés volt nekik a minőség, vagy az, hogy magyar élelmiszereket forgalmaznak-e. A kormány az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett azért, hogy a hipermarketek és a diszkontláncok polcain több hazai élelmiszer szerepeljen. Ma már van egy olyan fogyasztói réteg, amely kifejezetten a magyar árut keresi, és a beszállítók többsége is jobban állja a versenyt. Nem tartom reális veszélynek, hogy a vásárlók által keresett termékek bosszúból lekerüljenek az áruházak polcairól. Emellett a kereskedők közötti verseny miatt drágulásra sem számítok, főképp, hogy más árbefolyásoló tételek – például az üzemanyagok ára – csökken. A kereskedelempolitikában, a piacvédelemben hatalmas lemaradásban vagyunk a Nyugathoz képest. Éppen ezért a kormány olyan stratégián is dolgozik, amelynek egyik fontos eleme lesz a fogyasztók és a hazai termelők, beszállítók védelme.

– A magyar piacon működő multiláncok szinte mindegyike társaságiadó-kedvezményt, munkahelyteremtő támogatást élvez. Tervezik-e a jövőben megváltoztatni ezek mértékét, szabályait?
– A külföldi hálózatok nagyjából 120 ezer embert foglalkoztatnak közvetlen formában. Nem tervezünk, és nem is tervezhetünk olyan lépéseket, amelyekkel munkahelyeket sodornánk veszélybe.

– Számítanak-e arra, hogy 2018-ig jelentősen megváltozik a multiláncok eredményessége a könyvelésekben, hogy elkerüljék a kétévnyi veszteséges működést követő kivonulást a napi fogyasztási cikkek piacáról?
– A kormány ajánlata arról szól, hogy lehetőséget kívánunk adni a nagykereskedelmi láncoknak arra, hogy rendezzék gazdálkodásukat. Bízunk abban, hogy a különféle trükkökkel évek óta veszteséget kimutató láncok is megértik az üzenetet, és javulni fog az adófizetési hajlandóság.

– A vasárnapi nyitva tartás szabályozása ugyancsak a kisebb kereskedők érdekeit védené, de nem gondolják, hogy például idegenforgalmi szempontból komoly veszteség érheti a nagyvárosokat, ha vasárnap megtiltják a plázák üzemelését? Hogyan érinti a korlátozás a bevásárlóközpontokban üzemelő szórakoztató egységeket?
– A vasárnapi nyitva tartással kapcsolatban nagyon sok kérdést kell még megvizsgálni. Az egyik ilyen a turizmusból, vendéglátásból származó bevételek szempontja, hogy a változással egyéb nemzetgazdasági érdekek ne sérüljenek. Meg kell fontolnunk, hogy az új szabályozás hogyan tudja pozitívan formálni a nagyvárosok és Budapest kereskedelmét, és hogyan működjenek a városközpontokban épült bevásárlóhelyek. Fontos a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentése is, akárcsak a hazai kereskedők vagy a fogyasztók védelme. Azt is meg kell vizsgálnunk, hogy az alkalmazottaknak – és alapvetően női dolgozókról van szó – milyen mértékben „kötelességük” áldozatot hozni a vásárlókért. Ezekben a kérdésekben a lehető legkörültekintőbben szeretnénk eljárni, a különféle szempontok alapos elemzését követően hozunk majd döntést.