3,2 százalékos GDP-bővülést várnak

Jövőre 2 százalékos bővülést várnak, és megjelenik egy 2 százalék körüli infláció is.

A GKI idei növekedési előrejelzését a szeptemberi 3-ról emelte 3,2 százalékra, a jövő évi prognózisán nem változtatott.

Vértes András a jövő évi költségvetést úgy jellemezte, hogy „szakmai ellenőrzés nélküli ötletroham”, tele „irracionális elképzelésekkel”. A GKI előrejelzése szerint 2014-ben és 2015-ben – ha nem is pontosan a költségvetési törvény által előírt folyamatok révén, de – teljesülni fog a tervezett 3 százalék alatti, illetve 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány.

A cég elnöke hozzátette, hogy az EU és a pénzügyi befektetők által esetleg megkövetelt, a most előirányzottnál is kisebb jövő évi deficit is valószínűleg elérhető évközi intézkedésekkel. 2015-ben az államháztartás elsődleges bevételei – például az áfa – mintegy 200 milliárd forinttal lehetnek kisebbek az előirányzatnál, beleértve az üzemanyagár-csökkenés okozta kiesést is. Tisztázatlan az állami vagyonbevételeknél várt 169 milliárd forint forrása is, így a bevételi oldal bizonytalansága mintegy 370 milliárd forint – mondta.

A 2015. évi költségvetés jól tükrözi a kormány gazdaságpolitikáját, amelynek meghatározó eleme az államháztartási hiány mindenáron való leszorítása a túlzottdeficit-eljárás újraindulásának elkerülése és ezzel az EU-támogatásokhoz való hozzáférés érdekében. Vértes András szerint az adópolitika nemzetközileg egyedülálló módon a személyi jövedelemadózásban egykulcsos módszert alkalmaz, miközben a vállalati szférában nemcsak az ágazatok között tesz különbséget, de azon belül is mindinkább progresszív adókulcsokat használ: napicikk-kereskedelem, dohány- és reklámpiac. Úgy értékeli, ez súlyosan piactorzító, és tisztességtelen versenyt okoz. A kiadási oldalon hiányzik a nagy rendszerek szakmailag megalapozott átalakítása – fűzte hozzá.

Az idei folyamatok a szeptemberben gondoltnál számszerűen kissé kedvezőbbek, de valós tartalmukban nem eltérőek, a 2015. éviek – főleg a növekvő világgazdasági és politikai kockázatokkal, illetve Magyarország romló nemzetközi megítélésével összefüggésben – viszont bizonytalanabbnak látszanak, vélekedett az elnök.

A beruházásokkal kapcsolatban elmondta, hogy az állóeszköz-felhalmozáson belül sem az állami, sem az üzleti szférában nem várható bővülés. A 2014. évi 13 százalékos emelkedés után 2015-ben stagnálás várható, és az uniós támogatások beáramlása is csökkenhet jövőre. Vértes András kifejtette, hogy jövőre csak az iparban számítanak a beruházások enyhe növekedésére, a többi ágazatban visszaesés lehet, 2016-ban pedig általánosságban is csökkenhet az állóeszköz-felhalmozás.

Az általános beruházási és hitelezési hajlandóság elsősorban a belföldi piaci kereslet lanyhasága, a befektetési környezet bizonytalansága – ezen belül az állami beavatkozások, piacátrendezések, államosítások és egyedi jellegű sávos adóztatások mind kiterjedtebbé válása –, a fejlesztések banki szempontból is gyakran kérdéses megtérülése, továbbá a bankrendszer kivéreztetése miatt szerény, vélekedik a GKI. A külföldi tőke kiáramlóban van az országból, a jogbiztonság hiánya miatt a hazai tőke jelentős része is kivár – hívta fel a figyelmet az elnök.

A társaság szerint bár 2014-ben látványosan, 5 százalékkal emelkedik a foglalkoztatás, és éves átlagban 10,2-ről 7,8 százalék körülire csökken a munkanélküliség, ez félrevezető. A valódi – Magyarországon dolgozó, nem közmunkás – munkavállalók számának növekedése lényegesen kisebb a statisztikailag kimutatottnál. Vértes András úgy látja, 2015-ben legfeljebb 1 százalékos foglalkoztatásbővülés és 7,5 százalékos munkanélküliség várható, részben a közmunka további kiterjesztése, a szociális segély szinte megszüntetése következtében.

Az előrejelzés szerint 2015-ben átlagosan 320 forintos euróárfolyam várható, és nem számítanak arra, hogy jövőre a Magyar Nemzeti Bank kamatot emel. Mivel a GKI árfolyamprognózisa 2015-re 12 forintos gyengüléssel számol, és az MNB számításai szerint minden 10 forint/euró gyengülés körülbelül 1,1 százalékponttal növeli az adósságrátát, a tényleges adósságráta a költségvetési javaslatban foglaltak megvalósulása esetén valójában emelkedik.

Vértes András a devizahitelek kivezetésével kapcsolatban úgy véli, hogy a háztartások jövedelmében a jövő év második felétől lesz csak érzékelhető hatása, ugyanakkor – tekintettel arra, hogy sokan inkább megtakarításaikat növelik – a társaság szerint csak kis mértékben növeli a fogyasztást.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. idénre és jövőre az egyéni fogyasztás egyaránt 1,2 százalékos emelkedésével számol. A legfrissebb, novemberi inflációs adatok tükrében 2014-ben és 2015-ben is árnyalatnyival alacsonyabb lehet a pénzromlás a társaság által vártnál – fűzte hozzá Vértes András.