Befagyott gázcsapok

Kritikusnak nevezte Közép-Európa energiabiztonságát, ezért fejlesztéseket sürgetett Brüsszelben a külgazdasági és külügyminiszter.

– A paksi beruházás biztonságban van?
– A Déli Áramlat és az atomerőmű fejlesztése egymástól független kérdés. A legfontosabb, hogy létezik két aláírt szerződés, az egyik Paks fejlesztéséről szól, a másik a finanszírozásról. Nem tudok olyan esetről, hogy a Roszatom megszegte volna az ígéretét, ilyesmitől nem tartok, és attól sem, hogy uniós szinten vetnének gátat a megállapodásnak.

– Brüsszelben vagyunk, a NATO külügyminiszteri értekezletén. Mik a legégetőbb kérdések, melyek eddig előkerültek, mi az, amiben aktívnak bizonyulunk?
– Délkeleti és keleti nyomás egyaránt nehezedik a szövetségre, érdekünk, hogy mielőbb megszülessen a walesi csúcson elfogadott készenléti akcióterv. A litvániai hadgyakorlatra száznegyven fős alakulatot küldünk, ami az amerikai után a második legjelentősebb szárazföldi hozzájárulás. Fejlesztjük a pápai repülőteret, jövőre négy hónapon át mi biztosítjuk a balti országok légtérvédelmét, 2016 és 2022 között a bruttói hazai termék mostani 0,8 százalékáról legalább 1,4 százalékára emeljük a védelmi kiadásokat. Elkötelezettek vagyunk az afgán biztonsági erők fejlesztésében, száz, szükség esetén százharminc katonát ezentúl is az országban fogunk állomásoztatni. Emellett három éven át évi félmillió dollárral támogatjuk az afgán biztonsági erők fejlesztését. Meggyőződésünk szerint a NATO bővítését jelentősen gyorsítani kell, azoknak a nemzeteknek, melyek misszióink sikeréhez hozzájárulnak és osztják értékeinket, köztünk a helyük.

– Konkrétan?
– Georgia, azaz Grúzia, Montenegró és Macedónia mindenképp a listán szerepel.

– Tudjuk-e osztani azt a fekete-fehér világlátást, amely a NATO-főtitkár beszédéből kiolvasható volt, miszerint Ukrajna csodás európai fejlődés előtt áll, Oroszországot viszont keményen el kell ítélni?
– Mi, magyarok már voltunk a Szovjetunió szomszédai, s nem szeretnénk ezt újra átélni. Ukrajnának világos reformmenetrendre van szüksége, amiben a kisebbségeknek is jelentős szerep kell hogy jusson. Mi a szükséges támogatást biztosítani fogjuk a reform végrehajtásához. Érdekünk, hogy Ukrajna az európai értékrendet tiszteletben tartó, önmaga sorsáról rendelkezni tudó ország legyen, Európa hosszú távú érdeke ugyanakkor a partneri együttműködés Oroszországgal is, beleértve egymás tiszteletben tartását.

– Magyar–amerikai kétoldalú, külügyminiszteri szintű egyeztetés lesz-e Brüsszelben? A diplomáciai pengeváltások ezt indokolnák.
– Nem. Szerdán viszont részt veszünk azon a külügyminiszteri értekezleten, amelyet John Kerry amerikai külügyminiszter hívott össze s fog elnökölni. Ez azért is különösen fontos, mert a NATO és az EU értékrendjét képviselő országoknak határozottan fel kell lépniük az Iszlám Állam rémtetteivel szemben, nekünk is ki kell állnunk a létükben fenyegetett vallási közösségekért, így a keresztényekért. Szorgalmazni fogjuk a támadásokat elkövetők elszámoltatását.

– Úgy tudjuk, az izlandiak kétoldalú találkozót kértek, nem katonai, hanem gazdasági ügyben. Mi indokolta ezt?
– Beszéltünk az izlandi külügyminiszterrel, ami nem volt nehéz, lévén egymás mellett ültünk. Valóban tartottunk kétoldalú megbeszélést is, a norvég és EGT-alapokkal kapcsolatban tárgyaltunk.

– Már az izlandi alapokkal is baj van?
– Semmi olyan feszültség nincs, amelyet ne tudnánk orvosolni, nincs szó vitáról.

– Más fórumokon rendre bírálatok érik a magyar kormányzat politikáját, előkerültek a kényes ügyek ezúttal is?
– Nem szoktak ilyen ügyek ezen a fórumon előkerülni, most sem történt ilyen.