„Ez Putyin és Oroszország taktikai lépése. Semmiképp nem mondanak le a Déli Áramlatról” – állította Martin Dimitrov a Nova televíziónak nyilatkozva. Esetleges átirányítása Törökországba megdrágítaná és gazdaságilag ellehetetlenítené a projektet – vélekedett –, ezért a Déli Áramlat elvetése taktikai lépés, amelynek célja nyomásgyakorlás Bulgáriára és az Európai Bizottságra.
A politikus véleménye szerint az orosz lépés után Bulgáriában „hisztéria tör ki, azt mondják majd, hogy nincs választásunk és veszítünk. [ ] Valójában miénk a választás. Ez egy játszma, korábban, más helyzetekben is láttunk ilyet. Semmi esetre sem adjuk meg magunkat, és nem lépünk vissza álláspontunktól. Számunkra az a fontos, hogy a projekt nyereséges legyen, különben nincs értelme az egésznek” – fogalmazott.
Bulgária volt moszkvai nagykövete, Ilijan Vaszilev a bolgár állami televízióban nyilatkozva azt feltételezte, hogy az orosz kezdeményezés célja Európa-ellenes hangulat provokálása Bulgáriában. „Bulgária nem okolható egyedül a Déli Áramlat leállításáért, mert a vezeték sok más országon halad keresztül. A bolgár kormánynak nem kell tennie semmit. Valószínűleg jönnek a kommentárok arról, hogy mennyi pénzt veszítettünk” – jelentette ki.
Bolgár hivatalos tényezők egyelőre tartózkodtak a forró témával kapcsolatos nyilatkozatoktól. A kormány sajtószolgálata azt ígérte, hogy hamarosan hivatalos nyilatkozatot ad ki a Déli Áramlat leállításáról.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfői, ankarai sajtóértekezletén bejelentette, hogy Oroszország az Európai Unió ellenkezése miatt nem tudja megkezdeni a Déli Áramlat gázvezeték tervének megvalósítását. „Figyelembe véve azt, hogy mindeddig nem kaptunk engedélyt Bulgáriától, úgy tartjuk, hogy Oroszország ilyen körülmények között nem képes folytatni a projekt megvalósítását, vagyis e gázvezetékrendszernek a fekete-tengeri kiépítését” – mondta.
Közölte, hogy Oroszország az energiahordozók forgalmát a világ más térségei felé irányítja, és felgyorsítja a cseppfolyós gázzal kapcsolatos terveinek megvalósítását. Azt tanácsolta Bulgáriának, kérjen kártérítést az Európai Bizottságtól az elmaradt haszonért. „Ha már Bulgáriát megfosztották attól a lehetőségtől, hogy szuverén államként cselekedjen, akkor legalább követelje az Európai Bizottságtól az elmaradt hasznot, mivel csupán a tranzitból származó közvetlen költségvetési bevételei legalább 400 millió eurót tettek volna ki évente. Végül is ez bolgár partnereink választása is. A jelek szerint vannak bizonyos kötelezettségeik, de ez nem a mi dolgunk, hanem a partnereinké” – hangsúlyozta Putyin.
Meglena Kuneva miniszterelnök-helyettes, volt bolgár EU-biztos kedden Szófiában nyilatkozva azt mondta, hogy bolgár részről nincs mit kommentálni addig, amíg Bulgária nem kap hivatalos állásfoglalást Oroszországtól a Déli Áramlat leállításáról. Bulgária mindazonáltal azért száll síkra, hogy ez „gazdaságilag kedvező projekt legyen, és (a megvalósításnál) tartsák be az uniós jogot” – tette hozzá. Kuneva nyilatkozata az új jobbközép bolgár kormány első reagálása volt Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfői ankarai bejelentésére, miszerint Oroszország leállítja a Déli Áramlat-projektet.
Bozsidar Lukarszki bolgár gazdasági miniszter megerősítette, hogy amíg nem kapnak hivatalos tájékoztatást az orosz féltől, a Déli Áramlatot működő projektnek tekintik.
A bolgár kormány sajtószolgálata korábban azt ígérte, hogy hamarosan hivatalos nyilatkozatot ad ki a Déli Áramlat leállításáról.
A bolgár gazdasági minisztérium adatai szerint a mintegy 40 milliárd euró értékű Déli Áramlat másfél százalékkal emelné meg az ország hazai össztermékét (GDP). Szakértők kiszámították, hogy a gázvezeték működésének első 25 évében az ország mintegy 16,7 milliárd euróhoz jutna a tranzitdíjakból, adókból és egyéb illetékekből. A közvetlen befektetések összege elérné a 3 milliárd eurót, 2 és fél ezer munkahely keletkezne, és az ország északi részén, ahol a gázvezeték fővonala haladna, lényegesen javulna a szociális infrastruktúra és a beruházási környezet.
Az Európai Bizottság folytatni akarja a tárgyalásokat a Déli Áramlat gázvezeték tervéről, függetlenül attól, hogy Oroszország hétfőn úgy nyilatkozott, eláll a beruházástól – közölte kedden Brüsszelben Maros Sefcovic, a Bizottság alelnöke.
A következő találkozót az érintett EU-tagországokkal december 9-ére tűzték ki – mondta el az uniós illetékes.
„A bizottság számos találkozó házigazdája volt, amelyeken igyekeztek olyan megoldást találni a projektre, hogy az teljesen megfeleljen az EU jogszabályainak” – írta közleményében a bizottsági alelnök, hozzátéve, hogy az energiaellátás biztonsága elsőbbséget élvez a „folyton változó energiakörnyezetben”.
A Gazprom nem törődik bele, hogy a Déli Áramlat csődje után Kijev kulcsszerepet játsszon a nyugati irányú orosz gázszállításban, az orosz földgáz fehérorosz és lengyel területen át is megkerülheti Ukrajnát – írta kedden a defence24.pl lengyel biztonságpolitikai portál.
A honlap Piotr Maciazek neves energiabiztonsági és biztonságpolitikai szakértő elemzését közölte, amely szerint a gázvezeték építésének törökországi irányú folytatása mellett az is elképzelhető, hogy Oroszország Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül szállítana gázt Szlovákiába és Magyarországra.
Erre az Oroszországot Németországgal lengyel területen keresztül összekötő – már meglévő – Jamal gázvezeték egy újabb, Jamal 2-nek nevezett elágazását kiépítve kerülne sor. Maciazek szerint a Jamal 2 koncepcióját október elejétől több alkalommal is tárgyalhatták lengyel-fehérorosz, valamint lengyel-orosz gazdaságpolitikai és diplomáciai találkozókon.
A szakértő úgy véli, hogy bár Varsó egyelőre nem mutatott érdeklődést a Jamal 2 fenti koncepciója iránt, de a Gazprom felajánlhatná a Jamal 2 kiépítését Németország felé.
Ehhez a megoldáshoz vélhetően Németország is politikai támogatást adna, mindenekelőtt a Szociáldemokrata Párt és Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter személyében – írta a lengyel honlap.
