A portál arról számolt be, hogy az elrendelt zárlat a kitörési pontok közelében működő gazdaságokat akkor is érinti, ha az ottani állatok egészségesek. Rövid távon a fagy, hosszabb távon a szintén költséges vakcinázás lehet a megoldás.
Mint írják, országszerte komoly problémát okoz a szarvasmarhák, juhok és kecskék eladása a megjelent kéknyelv-betegség miatt. A gond leginkább a marhatartókat érinti, mivel a bárányexport tavasszal zajlik. Az ország déli területein, Csongrád és Békés megyében már októberben több településen is megjelent a kór.
A portál arról tudósít, hogy a kór terjedése miatt komoly gondban vannak az állattartó telepek szinte az egész országban, jellemzően az Alföldön és Észak-Magyarországon, de a Dunántúl déli részéről is jelentettek megbetegedést. A szúnyogok által terjesztett kéknyelv-vírusra kizárólag a kérődző állatok – szarvasmarha, juh és kecske, valamint a vadon élő kérődzők – fogékonyak, az emberek egészségére ártalmatlan. A betegség ugyanakkor komoly gazdasági kárt okoz azzal, hogy az érintett körzetekben teljesen korlátozza az élőállat-szállítást, ráadásul a hatóságok részéről is fokozottabb ellenőrzést kíván.
A betegség legutóbb Görögországból indult, ma már azonban Romániában, Bulgáriában is jelen van, valamint – bár hivatalos adatok ezt nem erősítették meg – Szerbiában is felbukkant – írják.
Egyébként jellemzően a kitörési hely 20 kilométeres sugarú körzetében teljes zárlatot rendelnek el a hatóságok, ezenfelül azonban van egy 100 kilométeres sugarú védő- és egy 15 kilométeres sugarú megfigyelési körzet is. Az egyes körzetekből tilos enyhébb súlyosságúba szállítani állatot továbbhizlalásra vagy tenyésztésre. A vágás és a hús kiszállítása megengedett, ez ugyanis nem fertőz. Mivel azonban már novemberben az ország közepén fekvő Lajosmizséből is jelentettek esetet, a megfigyelési körzet mára országos problémát okoz – írják.
„Tény, hogy a körzetek átmérője meglehetősen nagy, ezért ma már a megfigyelési körzet szinte egész Magyarországot befedi, a nyugati és északkeleti határszéleket leszámítva” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Németh Antal. A Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elnöke elmondta: emiatt valóban leszűkült a szállítások és általában az export mozgástere. Külföldre vagy nem lehet szállítani élőállatot, vagy pedig hosszas procedúrák, így például karanténozás és vérvizsgálat után adható el a jószág.
Az elnök szerint külön probléma az is, hogy a jövő egyelőre bizonytalan; a terjesztő törpeszúnyogot a fagy megállíthatná, az azonban mostanság nem várható. A megoldás a vakcinázás lehet, a portál szerint tárgyalások folynak arról, hogy mely országból lehet beszerezni ilyen típusú nagy mennyiségű oltóanyagot.
A Vg.hu által közölt becslés szerint az exportra szánt, idén született 50 ezer bikaborjú jó része is bennragadhatott az export leállítása miatt, ők kinőhetnek a jobb eladási árú növendékkorból.
