Érezni az adóhivatallal kapcsolatos politikai csatározás hatásait – így vélekedtek a lapunknak nyilatkozó adózási szakemberek. Egyikük azzal kezdte: a közéletben jó ideje arról hallani, hogy a hatóság áfacsalásokban működik közre, ám konkrétumokról – ügyekről, dátumokról, eseményekről – eddig nemigen esett szó. Tételes állítások hiányában viszont meggyőző cáfolat sem adható. A következmények pedig – szerinte – már tetten érhetők a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) működésében. A szakember azt tapasztalta, hogy a szervezet első fokon eljáró munkatársai nemegyszer nagy horderejű döntéseket hoznak, és jelentős összegek befizetését írják elő.
Az érintett cég vagy magánszemély persze panaszt emel emiatt, jogorvoslattal él, de mostanában ettől nem várható lényeges változás. A hatóság ugyanis nem dönt az adózó javára, talán azért, nehogy később egyes külső szereplők éppen azt az esetet hozzák fel az adóhivatal korruptságának igazolására. A beadványok elbírálói – feltehetőleg – úgy próbálják elkerülni a vesztegetés gyanújának még a halvány árnyékát is, hogy inkább változatlanul hagyják a határozatokat.
Ez viszont ahhoz vezethet, hogy az érintett vállalkozások, polgárok tömegesen viszik majd bíróság elé adóügyeiket – úgy tudjuk, számosan ezt fontolgatják. Egy másik adószakember mindehhez azt annyit tett hozzá: mostanában a megszokottnál aprólékosabban vizsgálódik a NAV, bizonyos pénzek visszautalása előtt például – az érintettek széles körének helyzetét tisztázandó – újabb és újabb ellenőrzés indul.
Némely szakmai szereplő a párbeszéd hiányát tette szóvá. Korábban – mint mondta – az adóhivatal munkatársai érdemi konzultációt folytattak az adózók képviselőivel, a megbeszéléseken szakmai, jogértelmezési kérdések tisztázása volt napirenden. Egyes helyekről azt hallottuk: a jogviták elkerüléséért tartott egyeztetések száma mára érezhetően csökkent, amit az adószakma résztvevői szintén a korrupciós vádak, a politikai események számlájára írnak. – Ha a hivatal nem lép kapcsolatba az adózókkal, nem beszél a képviselőjükkel, nem merülhet fel a korrupció gyanúja sem – némelyek szerint ez a megfontolás állhat a konzultációk elmaradásának hátterében. – Ha viszont nincs eszmecsere – tették hozzá –, az álláspontok sem közelíthetők, a nézeteltérések pedig csak a bíróság előtt oldhatók fel.
