A parlament kedden meghosszabbította annak a 2012-es rendelkezésnek az érvényét, amelynek értelmében a környezet védelmére hivatkozva kormányhivatali engedélyhez kötötték a bizonyos méret feletti – bruttó 300 négyzetméternél nagyobb – üzletek építését, bár a méretkorlátot 400 négyzetméterre emelték.
Ismert a korábbi szabályozás eredménye, hiszen ezzel gátat vetettek a jogalkotók álláspontja szerint a kétezres években gombamód szaporodó hipermarketek, plázák szaporodásának, amelyek a hazai magyar kiskereskedők ezreit lehetetlenítették el; emellett a belvárosi autóforgalom visszafogását is célozták a törvénnyel – az Európai Bizottság haragját is kiváltva.
Emellett egy másik jogszabályban kitiltották a bruttó 400 négyzetméteresnél nagyobb, főként napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek működését a világörökségi területeken, az ottani értékek, valamint a városkép és a környezet védelmére hivatkozva. 2018. január 1-jétől pedig tilos lesz a napi fogyasztási cikkek árusítása azoknak a nagyobb üzleteknek, amelyek nem képesek nyereséget termelni két egymást követő évben – azaz 50-50 milliárd forint fölötti forgalom mellett is veszteségesek vagy nullszaldósok maradnak.
A nagy áruházláncok elüldözése nem célja a kormánynak – mondta korábban Szatmáry Kristóf a Magyar Nemzetnek, hozzátéve, hogy az adókedvezményeket nem törlik el. Mint mondta, a vasárnapi nyitva tartás szabályozásával, illetve a nagy áruházláncokat érintő adóváltozásokkal a kormány azt szeretné elérni, hogy rend legyen a kereskedelemben, hogy bezárják a kiskapukat, és megállítsák azt a gyakorlatot, amellyel a multik gyakran élnek, miszerint különböző jogcímeken még adófizetés előtt kiviszik a profitot, és így papíron veszteségesek.
Ezzel kapcsolatban Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke a Hír TV-nek azt mondta, hogy sok olyan trükk van, amivel külföldre, az anyavállalatokhoz deponálták ki a különböző összegeket, például külföldi fióktelepekre kihelyezett összegeket juttat ki a munkáltató, és ez egy költségcsökkentő tényezőként szerepel.
Boros Imre egy másik aspektusát emelte ki a helyzetnek: mint korábban a közgazdász a Hír TV-nek elmondta, a multik nem költöttek fejlesztésekre és alacsony bért fizettek alkalmazottaiknak, miközben a közteherviselésből is kivonták magukat. Mint kiszámolta, százmilliárdos nagyságrendben vihettek ki profitot ezek a láncolatok az adóügyi trükköknek köszönhetően.
Szatmáry ugyanakkor kiemelte, hogy a multik nagyjából 120 ezer embert foglalkoztatnak, ezért ők nem terveznek olyan lépéseket, amelyekkel munkahelyeket sodornának veszélybe. A korábbi helyzet azonban inkább veszélyeztette a munkahelyeket, hiszen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a veszteséges üzletláncokról szóló törvénymódosítást azzal indokolta, hogy a tőkeerős szupermarketláncok így tüntetik el kisebb versenytársaikat, akiknél viszont kevesebb embert alkalmaznak.
