Számvetést készített a nemzetgazdasági tárca az egykulcsos, családokat támogató jövedelemadó-rendszer bevezetése óta eltelt időszakról. – Az eredmények meggyőzőek, a számsorok folyamatos emelkedést mutatnak – jelentette ki kérdésünkre a minisztérium adóügyi helyettes államtitkára. Pankucsi Zoltán mindenekelőtt a legfőbb adatokat emelte ki. Ezek szerint az első két esztendőben, vagyis 2011-ben és 2012-ben évi 460–475 milliárd forint maradt a legálisan munkát vállaló személyeknél, családoknál. Az összeg 2013-ban 540 milliárd közelébe emelkedett, tavaly pedig már megközelíthette a hatszázmilliárdot. Az idei esztendő pedig – a becslés szerint – további 630–640 milliárd forintot jelenthet a polgároknak.
– Az egykulcsos adó tehát az első öt évének végére érve 2700 milliárdos többletjövedelmet hagyhat a társadalom tagjainál – összegzett a helyettes államtitkár, megjegyezve: ebből a pénzből – családi adókedvezmény formájában – nagyjából ezermilliárd forint marad a családoknál. A minisztériumi vezető szerint a személyi jövedelemadó-rendszer rendkívüli szerepet játszott abban, hogy – 2010-hez képest – emelkedett a munkát vállalók tábora és javultak a bérviszonyok. – A devizahitelezés kártételeinek felszámolásához több év erőfeszítése és megannyi intézkedés vezetett, de bizonyos, hogy sokaknak az egykulcsos adó is segített a megemelkedett törlesztőrészletek kigazdálkodásában – fogalmazott a helyettes államtitkár. Pankucsi Zoltán bízik benne, hogy – részben az adókedvezmény miatt – a népességi adatok alakulása is kedvező irányt vesz.
A helyettes államtitkár szerint egy-egy szabályrendszer akkor fejthet ki megfelelő hatást, ha az előírások hosszú időszakon, akár évtizedeken keresztül érvényesülhetnek. Kisebb módosítások persze mindenkor elképzelhetők, sőt némelykor a gyakorlat, az érintettek kívánalmai miatt szükségesek is.
– A jövő esztendő ugyanakkor lényeges változást tartogat – jegyezte meg a tárca szakembere –, 2016-ban és az azt követő három évben mindannyiszor 2500 forinttal emelkedik majd a kétgyermekeseket megillető kedvezmény havi összege.
– Az idők folyamán számtalanszor bebizonyosodott már, hogy helyesen cselekszik, aki a jövőbe, a gyermekek felnevelésébe fektet – vélekedett a helyettes államtitkár, ám – mint megjegyezte – a mostani rendelkezések a jelenkor munkavállalóinak is kedveznek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy több éve folyamatosan bővül az adófizetők, vagyis a legális munkából megélők tábora.
– Az utóbbi időszakban azonban több új adónemmel is meg kellett barátkoznia a lakosságnak, a megjelenő közterhek nem oltották ki az szja-csökkentés hatását? – tettük fel a bizonyára sokakat foglalkoztató kérdést. – Szó sincs róla – válaszolta Pankucsi Zoltán. Az Országgyűlés az utóbbi időben valóban több adótípust vezetett be, de ezek egy része a különféle gyártókat, szolgáltatókat terheli, másik részét pedig csak egy-egy termék megvásárlásakor kell megfizetni. – A lépések logikája egyértelmű – mondta a helyettes államtitkár. A kormány az embereknél hagyja a pénzt, a korábbinál alacsonyabb adóterhelés révén pedig ösztönzi a legális munkavállalást. Aki persze többet fogyaszt, összességében több adót is fizethet. Úgy fogalmazott: így voltaképpen mód van rá, hogy mindenki maga határozzon kiadásairól, önmaga gondolja végig, hol, hogyan és mire költi a jövedelmét. Az állam nem akar az alkalmazottak, a családok, a szülők helyett dönteni.
