Előkerülnek az eltűnt milliárdok?

A jelenleginél akár tíz-húsz százalékkal is nagyobb összeg folyhat be a felszámolási eljárásokból.

Nem várt helyről juthat összességében jelentős summához a magyar vállalkozói szféra és a közkassza. Az akár nemzetgazdasági léptékkel is érzékelhető forrást azok a társaságok jelenthetik, amelyek az elmúlt években nemegyszer éppen az anyagi nehézségek okozói voltak. Csütörtöktől ugyanis a felszámolás alatt álló cégek vagyona immár kizárólag elektronikus úton értékesíthető. Az új számítógépes szisztéma várható előnyeiről a felszámolói névjegyzék vezetésével kapcsolatos feladatok irányításáért és összehangolásáért felelős miniszteri biztos nyilatkozott lapunknak.

Kunfalvi Zoltán elsőként is azt említette meg, hogy az utóbbi években – az eddigi értékesítési módszerrel – a felszámolásokból általánosságban csupán a hitelezők követeléseinek néhány százaléka futott be. Nemegyszer előfordulhatott, hogy a cég tartozásainak 90-95 százalékát soha senki nem fizette ki. – A hoppon maradt hitelezők között gyakorta az adóhivatal, vagyis maga az állam is szerepelt – jegyezte meg a szakember, hozzátéve: az új elektronikus értékesítési rendszerrel alapjaiban változhatnak meg az arányok.

– Nem zárható ki, hogy rövid időn belül tíz, de akár húsz százalékkal is felszökhet a felszámolásokból befolyó összeg – mondta Kunfalvi Zoltán. A fejlesztési tárca miniszteri biztosa ugyanakkor megjegyezte: a várható bevétel növekedésének mértéke egyelőre nehezen becsülhető, a folyamatok, a számok alakulása ugyanis alapvetően a felszámolási eljárások jövőbeni mennyiségétől és a felszámolás alá kerülő gazdasági szereplők vagyonának nagyságától függ.

Bizonyos adatokból némiképp érzékelhető, hogy a felszámolások kérdése milyen horderejű lehet. Megemlíthető például, hogy 2012-ben, az akkori nagyjából öt és fél ezer felszámolási eljárásban kicsivel több mint százmilliárd forint folyt be. A probléma súlyát talán szemléletesebben mutatja meg, hogy a nem működő cégek adótartozása szeptemberben 1800 milliárd forint körül mozgott. Egyes feltételezések szerint a gazdaság magánszereplői összességében hasonló nagyságrendű követeléseket támaszthatnak a megszűnés előtt álló társaságokkal szemben.

Kunfalvi Zoltán ezek mellett több tényezőt is megemlített. Először is azt emelte ki, hogy az elektronikus értékesítési rendszernek köszönhetően az eddigiekhez képest sokkal többen licitálhatnak a felszámolás alatt álló cégek megmaradt vagyontárgyaira. Az internetes oldalra ugyanis tulajdonképpen bárki beléphet és nézelődhet, néhány adat megadása és egyszeri, hétezer forintos összeg befizetése után pedig licitálni is lehet.

– Járművek, vagyontárgyak, árukészletek és ingatlanok is bizonyosan szerepelnek majd a választékban – mondta Kunfalvi Zoltán, megjegyezve: az érdeklődők anonim módon tehetik meg tétjeiket, attól nem kell tartani, hogy a versenytársak az árverés lezárása előtt megismerik a licitáló kilétét. Ha pedig valaki igazán érdekes ajánlatot talál, a legnépszerűbb közösségi oldalakon erre ismerősei figyelmét is felhívhatja.

Lényeges az is, hogy az informatikai rendszert az állam működteti. – Mindezekből az is következik – folytatta a tárca szakembere –, hogy megszűnik a kétes egyezkedések lehetősége, nem vetődhet fel, hogy a felszámoló és az adós cég vezetője összebeszéljen. S arra sem igen kerülhet sor, hogy valamelyik hozzátartozó szerezze meg bőven áron alul egy-egy tartozásban úszó vállalkozás értékeit.

– Korábban voltak, lehettek gyanús, kétséges esetek, de az új szisztéma a legtöbb visszaélést kiküszöböli, átlátható kereteket teremtve a felszámolásokhoz – mondta a miniszteri biztos. Kunfalvi Zoltán nyomatékosította azt is: az elektronikus értékesítési rendszer kialakítása fontos része a kormányzat korrupcióellenes programjának.