Bár elemzők szerint az Európai Központi Bank (EKB) múlt héten bejelentett likviditásbővítő intézkedése jelentősen megnövelte a valószínűségét a magyar kamatcsökkentésnek, a szakértők is arra számítottak, hogy a jegybank egyelőre nem változtat az alapkamaton.
A monetáris tanács 2014 júliusa óta nem módosította az alapkamat 2,10 százalékos szintjét. Az ezt megelőző kétéves kamatcsökkentési ciklus eredményeként a jegybanki alapkamat összességében 490 bázisponttal mérséklődött.
A monetáris tanács legutóbbi, december 16-i ülésén az összes jelenlévő tag egyhangúlag támogatta a jegybanki alapkamat tartását. A monetáris tanács akkori megítélése szerint az MNB előrejelzési feltételeinek teljesülése mellett a középtávú inflációs cél elérése a laza monetáris kondíciók tartós fenntartásának irányába mutatott.
A magyar fizetőeszköz a többi devizához képest alig változott. Az eurót negyedórával az MNB kamatdöntése előtt 312,42 forinton jegyezték, a döntés után tizenöt perccel, délután negyed háromkor 312,15 forinton.
A dollár árfolyama a kamatdöntés előtt 276,50 forint volt, utána 276,02 forint lett, a japán jené 2,3462 forintról 2,3450 forintra csökkent.
Egyedül a svájci frankkal szemben gyengült a forint. Az MNB bejelentése előtt 306,54 forint volt a frank árfolyama, utána 306,95 forint.
William Jackson, a Capital Economics pénzügyi-gazdasági elemzőház felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza a 2,10 százalékos alapkamatot változatlanul hagyó döntés utáni első gyorselemzésében hangsúlyozta, hogy a monetáris tanács az eddigi közleményekben a kamatcsökkentések helyett a laza monetáris politika tartós fennmaradását jelezte a piacnak.
Jackson szerint azonban most vannak okok annak feltételezésére, hogy az MNB monetáris testülete ezúttal még enyhébb alapállásra vált, mindenekelőtt az, hogy az infláció a vártnál is mélyebbre süllyedt a negatív tartományon belül.
Piaci elemzők a döntéshez fűzött kommentárjaikban utaltak a lefelé mutató inflációs kockázatokra, és úgy vélték, hogy az MNB a márciusban megjelenő negyedéves inflációs jelentésében jelezheti majd, hogy szükségesnek tart-e további lazító lépéseket.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint a monetáris tanács valószínűleg továbbra is tartja magát ahhoz a véleményhez, amit január közepén megfogalmazott, hogy az inflációs cél teljesülni fog 2016 második felében, így nem indokolt az alapkamat változtatása.
Bebesy Dániel, a Budapest Bank portfóliómenedzsere úgy vélte, a további enyhítést egyelőre nem az alapkamat vágásával, hanem inkább a növekedési hitelprogram kiterjesztésével próbálja meg elérni az MNB.
