Versenyhátrányba hozza Magyarországot az Európai Központi Bank gazdaságélénkítő lépése, mivel az a közös devizát használó országokra korlátozódik. Épp ezért az eurózónán kívüli jegybankoknak, köztük a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) is hasonló programmal kellene előállnia – közölte lapunkkal Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója Bécsben, az Euromoney 2015 konferencián. Bár a magyar program részleteit még nem dolgozta ki a jegybank, Nagy Márton szerint az akár a már működő növekedési hitelprogramhoz (NHP) hasonló elvek alapján is szerveződhetne.
Az ügyvezető a konferencián azokra a kritikákra is reagált, amelyek szerint a devizahiteleket már négy évvel ezelőtt forintosítani kellett volna. Mint mondta, ehhez a lépéshez több olyan körülményre volt szükség, amelyek korábban nem álltak fenn. Ezek közé sorolta azt, hogy a Kúria devizahitelezésről szóló döntése tiszta helyzetet teremtett, így az adósoknak nem egyenként kell a bíróságokhoz fordulniuk jogorvoslatért. Emellett az is fontos, hogy az ország ma már sokkal kevésbé sebezhető, mint néhány éve, ráadásul a tartozások csökkentek, a forintosítás alapjául szolgáló devizatartalék pedig nőtt. Nagy Márton szerint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ha a néhány éve érvényes alapkamat mellett váltották volna át forintra a devizahiteleket, akkor az új hitelek kamatai nagyon magasak lettek volna. Így a jegybank kamatcsökkentési ciklusa is elengedhetetlen lépés volt a forintosításhoz.
A konferencia Magyarországról szóló kerekasztal-beszélgetésén leginkább a bankszektort érintő kérdések kerültek szóba. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a megfelelő gazdasági növekedéshez a jelenleginél erőteljesebb vállalati hitelezésre van szükség, a jegybank eszközei azonban korlátozottak, hiszen az NHP-val a kínálatot tudja befolyásolni, de a keresletet nem. Nagy Márton szerint a bankok mostanság főleg a portfóliótisztítással vannak elfoglalva, és nem a hitelezéssel. A felszólaló szakemberek szerint jelenleg túl sok a bank Magyarországon ahhoz, hogy hatékonyan és kellő nyereséggel tudjanak működni. Elhangzott a konferencián az is, hogy az állami bankvásárlások még nem értek véget.
Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért és adópolitikáért felelős államtitkára többek között arról beszélt, hogy ideje megújítani a kormány és a bankok közötti kapcsolatot. Erre a lépésre többek között azért kerülhet sor, mert ma már nincs akkora nyomás a költségvetésen, mint néhány éve, a bankszektor is átalakult, a magyar bankok aránya nőtt. Heinz Wiedner, a magyar Raiffeisen vezérigazgatója arra kérdezett rá, meddig kell még a bankoknak a 2008-as mérlegük alapján fizetniük a bankadót. Orbán Gábor erre azt válaszolta, hamarosan új megállapodás születhet a pénzintézetek és az állam között az adóról.
