A kormány egyik legjobb intézkedésének tartják a Szép-kártya rendszerének bevezetését a hazai vendéglátósok. A kafetériaelem számottevően lendített a szolgáltatók forgalmán az elmúlt időkben, a kártyarendszer a válság után lényegében kivezette a belföldi turizmust a gödörből. A munkáltatók által dolgozóik számára adható béren kívüli juttatás családok ezreit segíti hozzá a minőségi kikapcsolódáshoz. Ugyanakkor akadnak olyanok, akik nem rendeltetésszerűen használják az utalványt, hanem máshol elkölthető készpénzért cserébe adják oda azt a szolgáltatóknak.
– A trükközésben részt vevő éttermek a gyakorlat szerint a névérték 70 százalékának megfelelő összeget adja oda cserébe a vendégnek, majd bevételként beüti a kasszába a Szép-kártyás vásárlást, ám e mögött nem áll tényleges forgalom.
Csupán a két fél által előnyösnek tartott üzletről van szó – vázolta lapunknak egy vidéki étteremtulajdonos. Szavai szerint azonban ennek komoly kockázatai lehetnek a váltásra vállalkozó vendéglátósok számára. Mert igaz ugyan, hogy a vállalkozó alkalmanként 30 százalékot kereshet a gyors megoldással, azonban – mivel a kártyás fogyasztást nem titkolhatja el – költséget is kell állítania a bevétel mögé, hogy végül ne kelljen több adót fizetnie. A szakmabeli vállalkozó szerint tehát végül rá is fizethet az a vendéglős, aki így próbál pluszpénzhez jutni, illetve vendégeinek kedvezni.
Arról nem beszélve, ha az adóhatóság számára feltűnik, hogy megnőtt a Szép-kártyás vásárlás az üzletben, akkor azt is megvizsgálhatják, ezzel arányosan bővült-e például a készpénzes, bankkártyás rendelések száma is. A vendéglátós lapunknak úgy vélekedett, az éttermek mozgástere e tekintetben szűkebb, míg a szállodaiparban, illetve az egyéb, Széchenyi-pihenőkártyával elérhető szolgáltatások területén több lehetősége lehet a cégeknek arra, hogy végül adókötelezettség nélkül cseréljék be készpénzre vágyó vendégeiknek a kafetériajuttatást.
Az utalványokkal történő ügyeskedés egyébként nem új keletű jelenség, korábban az üdülési csekk is lehetőséget adott a hasonló, félhivatalos üzletekre. Lapunk korábban olyan esettel is találkozott, amikor egy sportáruházban úgy lehetett cipőt vásárolni, hogy elfogadták az e célra egyébként nem alkalmas üdülési csekket, ám cserébe tíz százalékkal drágábban adták a vevőknek a terméket. A kereskedő arra hivatkozva tette rá az eredeti árra a tíz százalékot, hogy az utalvány érvényesítéséhez meglehetősen kreatív könyvelésre van szükség.
