Adófizetésre bírnák az internetes óriásokat

Amerikai internetes tartalomszolgáltató oldalakat működtető nagyvállalatok megadóztatására készülnek a franciák. Az ötlet korántsem új.

A Google-csoport alig 7,7 millió euró társasági adót fizetett 2013-ban Franciaországban, miután hivatalosan csak 231 millió eurós bevételt könyvelt el, a reklámbevételei viszont elérték az 1,6 milliárd eurót – emlékeztetett a lap.

Fleur Pellerin kulturális miniszter ezért olyan adó bevezetését javasolja, amelyet bizonyos korlát felett a sávszélesség használatának függvényében vetnének ki, és amely levonható lenne a nyereségadóból. A Franciaországban bejelentett és ott adót fizető cégeknek ez az adó így nem jelentene újabb terhet, de súlyosan érintené azokat az amerikai internetes cégeket, amelyek alig fizetnek adót Franciaországban.

A francia kormány első lépésben tesztelni szeretné egy ilyen intézkedés tényleges adóbevételeit, és ha hatékonynak bizonyul, akkor európai szintű bevezetését fogja javasolni, miután más európai országok is keresik a lehetőségeket az amerikai internetes cégeknek az adott országokban végzett tevékenységeinek megadóztatására – írta a lap.

Egy ilyen adóval többek között a Hollandiában bejelentett Netflix és a luxemburgi székhelyű Apple is megadóztatható lenne Franciaországban. Az intézkedést az internetes szolgáltatók is sürgetik, miután csatornáikat egyre inkább lefoglalják a netre feltöltőt videók. A kulturális minisztérium nem kívánta kommentálni az értesülést.

Nem a szocialista kabinet az első, amelynek Franciaországban eszébe jutott megadóztatni a Google-t. A korábbi jobboldali elnök, Nicolas Sarkozy 2010 elején már kormánybizottság felállításáról is döntött. Az eredeti terv szerint a bizottság mellett a pénzügy-minisztériumnak kellett volna megállapítania, hogy milyen mértékben adóztathatók meg a keresőoldalakon és a portálokon megjelenő reklámok által termelt bevételek. Az alapot az adta, hogy a Google-hoz hasonló cégek a székhelyükön fizetnek adót, noha jelentős részt hasítanak ki az európai reklámpiacból is. Az adó bevezetését azonban elhalasztották, 2010 végén pedig már csak a franciaországi székhellyel rendelkező vállalatok megadóztatásáról szóltak a hírek.

Február elején Deutsch Tamás az Inforádiónak adott interjújában arról beszélt, hogy az Európai Parlament az egységes digitális piac kialakításán dolgozik, amelynek része lehet, hogy a befektetéseket nem kezdeményező, de jelentős bevételeket termelő cégek – mint például a Google vagy a Facebook – is adózzanak minden uniós tagállamban. A világhálóról szóló nemzeti konzultációt vezető miniszterelnöki biztos hangsúlyozta, a netes árbevétel, reklámbevétel döntő részét ezek a cégek fölözik le, árbevételük után ugyanakkor egyetlenegy uniós tagországban sem adóznak.

Szerinte az a kérdés, hogy miként lehet olyan európai szabályrendszert megalkotni, amely az unió alapértékeivel nem ellentétes, a versenysemlegesség elvét nem sérti, semmiképpen sem tűnik büntetőadónak, de a normális közteherviselés, az adózás rendjébe e cégek árbevételeit is bevonja. Mint mondta, figyelembe vennék a már létező francia, illetve spanyol példát.

Spanyolországban januártól jogdíjat kell fizetnie a keresőprogramokat működtető szolgáltatóknak azoknak a kiadóknak és szerzőknek, akiknek a szövegeiből tartalmakat vesznek át. A madridi parlament tavaly fogadta el a szellemi tulajdon védelméről szóló törvény módosítását, amelynek értelmében 600 ezer euróig terjedő pénzbírsággal sújtják azokat a szolgáltatókat, amelyek illegális letöltéseket tesznek lehetővé, egyben szigorítják a szellemi tulajdon védelmének ellenőrzését.

Áprilistól 25 százalékos adót fizethetnek a profitot az országból kilapátoló multicégek az Egyesült Királyságban – erről december elején a The Verge közölt összeállítást. Az alapdilemma hasonló, mint a franciáknál: noha az érintett társaságok a brit adófizetők pénzén zsebelnek be tekintélyes profitot, járulékot utána már a tengerentúlon fizetnek. A Google mellett a britek szerint e vállalatok sorát gyarapítja mások mellett az Apple, az Amazon és a Starbucks is.

Elemzők szerint ugyanakkor az intézkedés sikere egyelőre kétséges. Szerintük a nagy amerikai multik valószínűleg újabb kiskapukat keresnek majd annak érdekében, hogy továbbra is megtarthassák nyereségük nagy részét.

Az Egyesült Államokban a hónap elején jelentették be, hogy az októberrel kezdődő 2015–16-os költségvetési évre Barack Obama elnök egyszeri 14 százalékos sarc kivetését javasolja az amerikai vállalatok több mint kétezermilliárd dollárra becsült, külföldön felgyülemlett és ott tartott profitjára. Utána folyamatosan évi 19 százalékkal adóztatná az amerikai cégek későbbi külföldi nyereségét.