Nincs jóformán olyan árucikk, amit ne vehetnének meg az érdeklődők a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV). A hatóság tavaly is a legkülönfélébb vagyontárgyakat foglalta le a köztartozást felhalmozóktól, így került a szervezethez például – járműveken, gépeken kívül – koporsó, virágtartósító szer vagy éppen kutyapelenka. De az elmaradt közterhek miatt vitt a NAV haltartót és paprikás masszírozókrémet is. – A lefoglalt tárgyak, értékek utóbb az adóhivatal internetes árverésein kelhetnek el, az állam ilyen formán juthat hozzá legalább részben a hiányzó befizetésekhez – mondta érdeklődésünkre a NAV szóvivője, Kis Péter András.
A különféle vagyontárgyak elvonása mellett persze más eszközöket is bevethet a hatóság, ezek egyikeként lefoglalhatja, s dobra verheti az adósok ingatlanjait. A NAV tavaly is számos alkalommal folyamodott ilyen megoldáshoz, ám a hivatal fellépése sokszor nem hozott eredményt. Az okok között több tényező is meghúzódhat. Például az, hogy az érintett cég vagy magánszemély nevén nem volt ingatlan, egyes esetekben pedig az adósmentő paragrafusok akadályozták meg a hatósági intézkedést. Kis Péter András ennek kapcsán egy esetkört említett meg.
Előfordulhat, hogy miután az érintett nem tudta fizetni banki devizakölcsönének megemelkedett részleteit, lakása az eszközkezelőhöz került. – Ilyenkor – mondta a szóvivő – már nincs mód arra, hogy az adóhivatal az ingatlan értékesítéséből tegyen szert az elmaradt összegekre. Az adósmentés más rendelkezései is korlátozhatják a NAV mozgásterét. – Más alkalmakkor viszont – folytatta a szóvivő – semmi sem állított korlátot, így az adóhivatal 2014-ben végül húszezer ügyben járt sikerrel. A hatóság emberei legtöbbször lakások, üdülők lefoglalását rendelték el, de felkerült a listára – egyebek mellett – orvosi rendelő, lóistálló, szabadidőtábor vagy éppen vásárcsarnok is.
A legnagyobb összegeket ugyanakkor egy másik intézkedéssel, az adósok bankban tartott összegeinek leemelésével szedte be a NAV. A hivatal – átlagosan – a múlt év minden napján háromezer inkasszót bocsátott ki, miközben a hatósági átutalási megbízások majdnem harminc százaléka magánszemélyek ügyében született. A szóvivő ennek kapcsán azt idézte fel, hogy a szervezet 2013 óta elektronikus kapcsolatban áll a hazai bankszférával, így most már napok, akár órák alatt megtudhatja például, van-e valahol bankszámlája az adótartozást maga előtt görgető magánszemélynek. – Tavaly ilyen keretek között majdnem százezer értékes, korábban nem ismert banki adathoz jutott hozzá a NAV – mondta Kis Péter András –, s ez nyilvánvalóan megkönnyítette az államot megillető összegek beszedését. – Volt rá példa – jegyezte meg a szóvivő –, hogy egy-egy állampolgár ügyében tíznél is több bankot keresett meg a hatóság.
A közkassza persze nem csak magánszemélyektől vár kisebb-nagyobb összegeket: 2014 utolsó napján az érintett 1,3 millió ember mellett valamivel több mint 350 ezer működő vállalkozás is tartozott az államnak.
