Betéti és közkereseti társaságok sokaságára vár fontos papírmunka a következő hetekben. A cégek tulajdonosainak, vezetőinek az új polgári törvénykönyv (Ptk.) ad most feladatot: módosítani kell a társaságok létesítő okiratát akkor, ha a korábbi dokumentumok olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek ellentétesek a tavaly március óta élő civil kódex előírásaival. Hogy mindez a gyakorlatban mit is jelenthet, arról az Országos Bírósági Hivatalban (OBH) adtak érdeklődésünkre tájékoztatást. Ezek szerint nem szükséges az adminisztráció akkor, ha a létesítő szerződés csupán általánosságban, pontos paragrafus megjelölése nélkül utal a korábbi társasági törvényre, s az sem probléma, ha a régi irat a cég irányítóját üzletvezetőnek, képviselőnek és nem ügyvezetőnek hívja. Az esetek többségében azonban – a tapasztalat szerint – az iratok tartalma miatt nem úszható meg a módosítás. Ennek kapcsán annyi tudható biztosan, hogy decemberig az ország 120 ezer cége még nem tett semmilyen lépést, s azóta sem tolonganak az érintettek a cégbíróságoknál. Mindezek nyomán feltételezhető, hogy a következő napokban, hetekben valóságos roham indul meg. Úgy tudjuk, a cégbíróságokon külön embereket nem vesznek fel az ügyintézéshez, ugyanakkor a távmunka, az otthoni munkavégzés lehetősége is szóba került.
A kötelező módosítás határidejeként március 15-ét jelöli meg a törvény. Lényeges gyakorlati tudnivaló, hogy a beadványon szükséges feltüntetni a cég, a tulajdonosok elektronikus levélcímét. S – a költségekről szólva – az sem mellékes, hogy ha valamelyik cég csupán az új Ptk. miatt alakít társasági szerződésén, s más elemet nem változtat meg, úgy a módosítás kapcsán illetéket és közzétételi díjat nem kell lerónia. Az ügyvéd munkájának ellenértéke persze ebben az esetben sem spórolható meg, a cégügyeket ugyanis jogász közreműködésével lehet csupán elintézni. Szakmai berkekből származó információink szerint az ügyvédi díj az ilyen alkalmakkor leginkább húsz- és negyvenezer forint között mozoghat. Hozzátehető, hogy az összeg mindenkor megegyezés tárgya.
Több helyről egyébként úgy értesültünk, hogy számos érintett már megkezdte a szükséges előkészületeket. S voltak olyan jogi képviselők is, akik maguk hívták fel ügyfeleiket, jelezve, hogy betéti társaságuk kapcsán hamarosan feladatuk akad. – A kötelező teendők ügyében a legkülönfélébb felvetések fogalmazódnak meg a vállalkozói szférában – ezt már Walde Zsolt cégjogász mondta érdeklődésünkre.
Az ügyvéd ennek kapcsán felidézte: az adatok különféle, tömeges módosítására az utóbbi években több példa is akadt. A cégek többségének 2013-ban és előtte, a kétezres évek végén is akadt adminisztrációs tennivalója. Az akkori tapasztalatok alapján most egyesek azt elevenítik fel, hogy a korábbi mulasztásoknak sokszor nem volt következménye. Mások pedig arra mutatnak rá, hogy a költségmentességi szabályok értelmezése nem mindig könnyű, némelykor más értelmet tulajdonítanak egy-egy passzusnak a cégbíróságon és az ügyvédi irodákban. A cégjogász végezetül azt jegyezte meg, hogy a nem túl távoli jövőben más társaságok, szervezetek is sorra kerülnek. Júniusig a szövetkezeteknek lesz dolguk, jövőre pedig a részvénytársaságok és a kft.-k számára megjelölt határidő jár le.
