A bróker – magyarul „ügynök”, „közvetítő” vagy „alkusz” munkájának fő területe a tőzsdei kereskedés; teheti ezt az áru- vagy az értéktőzsdén is (előbbin termények és nyersanyagok, utóbbin részvények, kötvények cserélhetnek gazdát) az ügyfelek – befektetők – megbízásából. A devizaügyletek is ez utóbbihoz, az értéktőzsdéhez kapcsolódnak.
A bróker megbízásokat vesz fel az ügyfelektől, elméletileg nyomon követi a gazdasági folyamatokat, árfolyamváltozásokat, üzletet köt elektronikus úton (a tőzsdén kiabáló bróker képe már a múlté), és befektetési tanácsot ad az ügyfelek részére, az ügyfél pedig ezért jutalékot fizet neki. Az ügyfél ugyanis egymaga nem vehetne részvényeket, mert a tőzsdei kereskedés engedélyköteles.
A bróker egyébként jellemzően nem saját szakállára, hanem brókerházban dolgozik. Ezeket szokták megkeresni az ügyfelek (vagy még inkább a brókerházak nevében a brókerek az ügyfeleket a jó vagy kevésbé jó befektetési ajánlataikkal), hiszen az egyszemélyi brókerekkel ellentétben a brókerházaknak saját közgazdászuk, vagy elemzőközpontjuk is van. Így az ügyfél a brókercégeken keresztül, a brókerek segítségével kereskedhet a már említett jutalékért cserébe, amit akár nyertes, akár vesztes üzletet bonyolított az ügyfelének a bróker, mindenképpen megkap.
A brókercégek közül többnél jellemzően olyan ügyletekre is biztatják az ügyfeleket, amelyekben úgynevezett tőkeáttétet is alkalmaznak – azaz a valós befektetett pénzösszeg százszorosával lehet kereskedni. Ilyenkor százszoros hasznot lehet realizálni, ugyanakkor százszoros kárt is lehet elszenvedni, így ha csak egy százalékot bukik az ember a befektetésén, elvész a tőkeáttét mögé fedezetül odatett összes pénze.
A brókercégek felügyeletét a PSZÁF látja el, a 2012-es lista alapján árbevétele szerint a most címlapokra került Buda-Cash Brókerház a harmadik legnagyobb volt az Erste Befektetési Zrt. és a Questor Értékpapír Zrt. után.
