Kürtőskalács: kár a gőzért?

Szlovákia már bejegyeztette az EU-ban a sok vidéken kedvelt csemegét.

Nem ígérkezik zökkenőmentesnek a kürtőskalács Ausztriában tervezett európai hagyományos különleges termékké nyilvánítását célzó kezdeményezés. Ismert, a Nemzetközi Kürtőskalács-szaktestület (NKSZ) lépéseket tett, hogy az édességet osztrák termékként regisztrálják, miután a szakmai szervezet szerint a Földművelésügyi Minisztérium (FM) akadályokat gördített a sütemény európai hagyományos különleges termékké nyilvánítása elé. Az ügyben illetékes Magyar Eredetvédelmi Tanács szerint az idevonatkozó uniós szabályozás alapján a kürtőskalács – mint széles termékcsoportot jelölő fogalom – ilyen kizárólagosságot biztosító védelemben nem részesülhet. Ezzel szemben az NKSZ szerint a tárca álláspontja a hatályos uniós jogszabályok téves értelmezéséből ered, emiatt a szervezet nemrég a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál kérte a minisztérium határozatának hatályon kívül helyezését, valamint az eljárás megismétlésének elrendelését.

Vonatkozó cikkünk kapcsán egy felvidéki olvasónk felhívta a figyelmet arra, hogy a vita okafogyottá válhat, mert Szlovákia még 2007-ben levédette a nemrég a Magyar Értéktárba erdélyi, székely, valamint magyar értékként felvett édességet. A hivatkozott forrás szerint a nyugat-szlovákiai Szakolca kisváros kezdeményezésére skalicky trdelník néven sikerült bejegyeztetni és levédetni a csemegét az Európai Unióban szlovák (szakolcai) specialitásként. Különben feljegyzések szerint a kürtőskalács receptjét gróf Gvadányi József nyugalmazott generális erdélyi szakácsa a XVIII. században juttatta el Szakolcára, és itt sütötte először a helyi specialitásként elterjedt édességet. Egyébként a szakirodalom a német baumkuchent, a szász baumstriezelt, a svéd spettekakát és a szlovák skalicky trdelníket egyaránt a kürtőskalács „rokonának” tekinti. Ám felületének mechanikai kezelése, sütésének módja eltér a magyar sütemény készítési módjától. Bírósági keresetében a kürtőskalács-szaktestület többek között az édesség szlovák megfelelőjére utalva azzal érvel, hogy az európai gyakorlat szerint a hasonló megnevezések nem jelentik akadályát a hagyományos termékként történő bejegyzésnek.