Kürtőskalács: kár a gőzért?

Szlovákia már bejegyeztette az EU-ban a sok vidéken kedvelt csemegét.

Rostás Szabolcs (Kolozsvár)
2015. 02. 23. 5:27
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem ígérkezik zökkenőmentesnek a kürtőskalács Ausztriában tervezett európai hagyományos különleges termékké nyilvánítását célzó kezdeményezés. Ismert, a Nemzetközi Kürtőskalács-szaktestület (NKSZ) lépéseket tett, hogy az édességet osztrák termékként regisztrálják, miután a szakmai szervezet szerint a Földművelésügyi Minisztérium (FM) akadályokat gördített a sütemény európai hagyományos különleges termékké nyilvánítása elé. Az ügyben illetékes Magyar Eredetvédelmi Tanács szerint az idevonatkozó uniós szabályozás alapján a kürtőskalács – mint széles termékcsoportot jelölő fogalom – ilyen kizárólagosságot biztosító védelemben nem részesülhet. Ezzel szemben az NKSZ szerint a tárca álláspontja a hatályos uniós jogszabályok téves értelmezéséből ered, emiatt a szervezet nemrég a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál kérte a minisztérium határozatának hatályon kívül helyezését, valamint az eljárás megismétlésének elrendelését.

Vonatkozó cikkünk kapcsán egy felvidéki olvasónk felhívta a figyelmet arra, hogy a vita okafogyottá válhat, mert Szlovákia még 2007-ben levédette a nemrég a Magyar Értéktárba erdélyi, székely, valamint magyar értékként felvett édességet. A hivatkozott forrás szerint a nyugat-szlovákiai Szakolca kisváros kezdeményezésére skalicky trdelník néven sikerült bejegyeztetni és levédetni a csemegét az Európai Unióban szlovák (szakolcai) specialitásként. Különben feljegyzések szerint a kürtőskalács receptjét gróf Gvadányi József nyugalmazott generális erdélyi szakácsa a XVIII. században juttatta el Szakolcára, és itt sütötte először a helyi specialitásként elterjedt édességet. Egyébként a szakirodalom a német baumkuchent, a szász baumstriezelt, a svéd spettekakát és a szlovák skalicky trdelníket egyaránt a kürtőskalács „rokonának” tekinti. Ám felületének mechanikai kezelése, sütésének módja eltér a magyar sütemény készítési módjától. Bírósági keresetében a kürtőskalács-szaktestület többek között az édesség szlovák megfelelőjére utalva azzal érvel, hogy az európai gyakorlat szerint a hasonló megnevezések nem jelentik akadályát a hagyományos termékként történő bejegyzésnek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.