Magyarország simán átvészelné a „grexitet”?

Londoni elemzők szerint hazánk van a legkevésbé kitéve a görögök euróövezetből való esetleges távozásának.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) közgazdászai a „grexit” – vagyis a görög eurótagság megszűnésének – lehetséges térségi hatásairól összeállított elemzésükben megállapítják, hogy a magyar gazdaság makroegyensúlyi helyzetében végbement „figyelemreméltó fordulat” nyomán Magyarország most sokkal jobb helyzetben van az esetleges grexitből eredő pénzügyi járványhatások átvészelésére, mint 2012-ben, a görög válság előző heveny időszakában.

A magyar gazdaság külső sebezhetősége markánsan csökkent, tekintettel a folyómérleg-egyenleg jelentős többletére és arra, hogy a háztartások devizaalapú hiteleinek problémáját jórészt megoldották, a magyar gazdaság finanszírozása pedig egyre nagyobb mértékben történik hazai forrásokból – áll a Bank of America-Merrill Lynch helyzetértékelésében. A ház szerint mindezek alapján a magyar gazdaság ellenálló képessége erősödött a legnagyobb mértékben a térségen belül, és így Magyarország már nem tartozik a régió „leggyengébb láncszemei” közé.

A cég londoni elemzői szerint a görög válságnak leginkább kitett térségi gazdaság Bulgária. A Görögországba irányuló bolgár export a teljes bolgár kiviteli érték 7 százaléka, míg más közép- és kelet-európai gazdaságokban ez az arány nem éri el a 2 százalékot.

A görög bankok Bulgáriával szembeni követelései is a legmagasabbak a régióban: elérik a bolgár bankszektor összesített eszközállományának 18 százalékát.

A Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzőinek becslése szerint ha a görög anyabankok beszüntetnék bulgáriai érdekeltségeik finanszírozását, az a bolgár hazai össztermék (GDP) 5 százalékához közeli finanszírozási hiányt eredményezne Bulgáriában. A cég a szektorszintű finanszírozási hiányt jelen esetben az egyszerűség kedvéért a bolgár bankrendszer teljes kinnlevőség-állománya és a teljes betétállomány különbségeként definiálja.

Más nagy londoni házak globális szinten nem tartanak súlyos pénzügyi járványhatástól abban az esetben, ha Görögországnak távoznia kellene az euróövezetből.

Hétfő este helyett csak kedden reggel adja át a görög kormány a reformjavaslatait tartalmazó listát az eurócsoportnak – közölte egy görög kormányzati illetékes, aki azonban arról nem szólt, hogy Athén miért nem a hétfő esti határidőig juttatja el a dokumentumot Brüsszelbe. Hozzátette ugyanakkor, hogy kedd délután az eurócsoport telekonferenciát tart.

A kormányzati reformjavaslat ismertetése alapfeltétele annak, hogy Görögország hitelezői négy hónappal meghosszabbítsák az eredetileg február végén lejáró pénzügyi támogatást.

A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő erről összeállított, nemrég Londonban ismertetett átfogó elemzése szerint a globális bankrendszer bruttó kitettsége a görög pénzügyi szektorral szemben – a tavaly szeptemberi állapot alapján – 77 milliárd dollárnak felelt meg az öt évvel korábbi több mint 250 milliárd, illetve a 2011 végén mért 126 milliárd dollár helyett. Az S&P szerint ez arra vall, hogy csökkent a külföldi – főleg az euróövezeti – bankokra a görögországi kitettségből eredő járványveszély.

A hitelminősítő hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy a banki kitettségek csökkenésével párhuzamosan nőtt a hivatalos hitelezők – a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az euróövezeti kormányok és az eurójegybank (EKB) – követelésállománya Görögországgal szemben, és ez a grexittel szinte bizonyosan együtt járó görög szuverén törlesztési csőd esetén költségvetési veszteségeket okozhat az euróövezeti gazdaságoknak.