A nemzetközi hitelminősítő szerint ennek alapján a „Grexitnek” – vagyis a görög eurótagság megszűnésének – nem lennének azonnali negatív hatásai a többi euróövezeti gazdaság államadós-osztályzataira. A Standard & Poor’s elemzői közölték: attól sem tartanak, hogy Görögország távozása esetén más valutauniós tagállamok is kényszerűen kikerülnének az euróövezetből.
A ház kimutatása szerint a globális bankrendszer bruttó kitettsége a görög pénzügyi szektorral szemben – a tavaly szeptemberi állapot alapján – 77 milliárd dollárnak felelt meg az öt évvel korábbi több mint 250 milliárd, illetve a 2011 végén mért 126 milliárd dollár helyett.
Ez arra vall, hogy csökkent az euróövezeti bankokra a görögországi kitettségből eredő járványveszély. „Grexit” esetén mindazonáltal a nagyobb görögországi kitettségű egyéni bankok pénzügyi segítségre szorulhatnak – áll az S&P csütörtöki elemzésében.
Görögország hivatalos kérelmet adott be az eurócsoportnak csütörtökön, amelyben az országnak nyújtott, február 28-án lejáró nemzetközi hitelmegállapodás hat hónapos meghosszabbítását kérik.
Péntek délután összeül az eurócsoport, hogy megvitassák a javaslatot. A németek nem támogatják Athén kérelmét.
A hitelminősítő hangsúlyozza azt is, hogy a banki kitettségek csökkenésével párhuzamosan nőtt a hivatalos hitelezők – a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az euróövezeti kormányok és az eurójegybank (EKB) – követelésállománya Görögországgal szemben, és ez görög törlesztési csőd esetén költségvetési veszteségeket okozhat az euróövezeti gazdaságoknak.
E potenciális veszteségforrások közé tartoznak a Standard & Poor’s szerint az euróövezeti stabilitási alapból (EFSF) folyósított, illetve a kétoldalú, de szintén állami garanciával fedezett hitelek, az EKB és a tagállami jegybankok portfólióiban lévő görög államkötvény-kötelezettségek, valamint az Európai Fejlesztési Bank (EIB) által nyújtott hitelek.
A Standard & Poor’s számításai szerint mindez együtt – teljes görög törlesztési csődöt feltételezve – 300 milliárd eurót meghaladó veszteséget jelenthet hosszú távon; ez az euróövezet éves hazai össztermékének (GDP) 3 százalékával lenne egyenlő.
A cég szerint azonban – ha az esetleges idei „Grexitet” nem kísérik járványhatások a pénzügyi szektorokban – a valutaunió maradék 18 tagállamára háruló pénzügyi terhek így is mérsékeltek lennének és több évtizedre eloszlanának.
Citybeli vélemények szerint gyorsan növekszik annak a kockázata, hogy a görög kormánynak nem sikerül megegyeznie a hivatalos hitelezőkkel a további külső likviditási támogatás feltételeiről, és ezért Görögországnak távoznia kell az euróövezetből.
A Commerzbank – az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltatócsoport – Londonban ismertetett új helyzetértékelésében közölte: a múlt héten még 25 százalékra taksálta annak a kockázatát, hogy Görögország távozni kényszerül a valutaunióból, az eurócsoporttal folytatott tárgyalások minapi kudarca nyomán azonban a ház most már 50 százalékra becsüli ennek esélyét.
