A tanács az ülést követően kiadott közleményében azt írta, hogy a márciusi Inflációs jelentés előrejelzései alapján, a középtávú inflációs kilátások átfogó áttekintését követően értékeli a további monetáris lazítás szükségességét. A magyar gazdaságot kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás középtávon mérsékelt maradhat. A negatív kibocsátási rés a monetáris politika előrejelzési idejében fokozatosan záródik, így a reálgazdaság dezinflációs hatása mérséklődik – áll a közleményben.
Megjegyzik azt is, hogy az előző kamatdöntés óta további elmozdulás történt a decemberi Inflációs jelentés lazább monetáris politikát feltételező pályája felé. Ugyanakkor a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a testület megítélése szerint az alapkamat aktuális szintje még összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével, és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével. „Előrejelzéseink feltételeinek teljesülése mellett az inflációs cél elérése a tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutat” – fogalmaznak a közleményben.
Úgy vélik, hogy folytatódhat a magyar gazdaság bővülése, de az erősödő gazdasági aktivitás mellett a kibocsátás elmarad potenciális szintjétől, és a hazai reálgazdasági környezet bár csökkenő mértékben, de továbbra is dezinflációs hatású marad. A növekedést elsősorban a belső kereslet támogathatja. A vállalati beruházási aktivitást idén élénkítheti a kibővített növekedési hitelprogram, azonban ellenkező irányba hat a gyenge nemzetközi konjunktúra és az EU-források beáramlásának mérséklődése. A háztartások fogyasztása is fokozatosan élénkülhet, főként a rendelkezésre álló jövedelem reálértékének várható bővülése és az egyre mérsékeltebben jelentkező adósságleépítési kényszer eredményeként.
A megkérdezett elemzők többsége az alapkamat szinten tartására számított, ám nem zárták ki annak a lehetőségét, hogy a márciusi ülésen már újabb kamatcsökkentés lehet. Ezt a várakozást erősíti számos kedvező magyar makrogazdasági adat, az Európai Központi Banknak (EKB) az euróövezet gazdaságát élénkítő új kötvényvásárlási programterve és az, hogy közel három hónapos csúcsra erősödött a forint.
Matolcsy György jegybankelnök február elején azt mondta, hogy a monetáris tanács a márciusi inflációs jelentés alapján dönt arról, hogy változatlanul hagyja-e az alapkamat szintjét vagy módosítja.
A kamattartó döntés bejelentésére erősödött a forint. Az euró jegyzése a döntés bejelentésére 305,65 forintról 304,96 forintra csökkent tíz perc elteltével. Kora reggel a jegyzés 305,80 forinton állt. A dollár árfolyama 269,70 forintról 269,22-re csökkent. Reggel még 269,94 forinton jegyezték a dollárt. A svájci frank jegyzése 284,20-ról 283,63 forintra, a japán jené pedig 2,2580 forintról 2,2532 forintra csökkent.
„A várakozásoknak megfelelően továbbra is kivárt a jegybank a kamatcsökkentéssel, a lépésre feltehetően – a tanácstagok korábbi kommunikációjával összhangban – majd csak a márciusi inflációs jelentés alkalmával szánja rá magát az MNB – reagált a monetáris tanács döntésére Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Hozzátette: januárhoz képest az erősebb forintárfolyam is csökkenti az esetleges kamatvágás kockázatát. A kilátásokat illetően az egyetlen bizonytalanságra okot adó adat a meglepően erős negyedik negyedéves GDP szám volt. Bebesy szerint kérdés, hogy jelentkezhet-e az erősebb növekedésnek a korábban vártnál hamarabb árfelhajtó hatása.
A Nézőpont Intézet szerint a geopolitikai események eszkalálódása és a következő negyedév – európai uniós szintű – kedvezőtlen inflációs környezete további monetáris lazítást helyezhet kilátásba.
Az Equilor is úgy véli, hogy az első kamatvágásra akár már a márciusi ülésen is sor kerülhet. Véleményük szerint 1,6-1,9 százalékos minimumszinten állhat meg a jegybank és inkább több, kisebb csökkentésre, mint egyszeri nagyobb mérséklésre lehet felkészülni.
