OECD: megéri reformokat indítani

A szervezet szerint a gazdasági növekedés szempontjából a hangsúlyt ezentúl a termelékenységet javító reformokra kell helyezni.

A Going for Growth című, több mint háromszáz oldalas elemzés az OECD egyik kiemelt publikációja. A 2005 óta kétévente megjelenő kötet témája az OECD-övezetben a strukturális politikák terén zajló főbb folyamatok összehasonlító jellegű bemutatása. Az idei kötet egyrészt tíz évre visszatekintve átfogóan elemzi az OECD-tagországokban lezajlott reformokat, másrészt – hasonlóan a korábbi kötetekhez – minden tagállam számára öt egyedi reformjavaslatot fogalmaz meg a legfontosabb gazdasági területek fejlesztéséről a növekedés erősítéséhez.

Magyarország komoly reformokat hajtott végre a foglalkoztatás és a munkaerő-felhasználás területén, ennek eredményeképp az uniós OECD-tagországok közül a negyedik legrugalmasabb szabályozással rendelkezik. A gazdasági növekedés szempontjából a hangsúlyt ezentúl a termelékenységet javító reformokra kell helyezni – hangsúlyozta Cséfalvay. Ezek közül a nagykövet kiemelte a humán tőkét, egy hatékonyabb felsőfokú oktatás és szakképzés kialakítását, az aktív munkaerő-piaci eszközök alkalmazását, valamint az innovációt és a kutatás-fejlesztést is.

A kiadvány bevezető tanulmányában megállapította, hogy az OECD tagállamaiban 2013 után a 2011–2012-es időszakhoz viszonyítva lassult a reformtevékenység, ám még így is magasabb, mint az azt megelőző, a globális pénzügyi válságot közvetlenül követő években (2009–2010) volt. Ennek oka elsősorban az, hogy az OECD-tagállamokban egyre inkább a reformok megvalósítása került az előtérbe, és kevésbé az új reformok bevezetése.

A szervezet ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a reformok elhalasztása hosszú távon nagyobb kockázatokkal jár, mint amelyeket a reformok esetleg rövid távon okozhatnak – mutatott rá Cséfalvay.

A kötet minden szempontból arra világít rá a nagykövet szerint, hogy „megéri reformokat indítani”. A szerkezeti átalakítások ugyanis átlagosan 5 százalékkal növelték az OECD-tagországok potenciális (ciklikus és egyedi konjunkturális hatások nélküli) egy főre jutó GDP-jét a 2000 és 2012 közötti időszakban. A hatás Görögország után Magyarországon a második legerősebb: a szerkezeti reformok, amelyek döntő többsége 2011–2012-ben zajlott le, közel 16 százalékkal növelték a 2000 és 2012 közötti időszakban a potenciális egy főre jutó GDP-t.

Ebben az időszakban egyébként 25 százalékkal bővült a potenciális egy főre jutó GDP Magyarországon, azaz a bővülésnek mintegy kétharmada a 2011–2012-ben végbevitt reformoknak köszönhető.

A 2007–2014 közötti időszakban Magyarország a reformországok élvonalához tartozott: a 34 OECD-tagállam közül – Görögország, Portugália, Írország, Új-Zéland és Spanyolország után – a hatodik helyen áll abban a tekintetben, hogy milyen mértékben válaszoltak az adott ország reformlépései az OECD által megfogalmazott szakpolitikai kihívásokra és reformjavaslatokra. A többi tagállamhoz hasonlóan hazánkban is 2011–2012-ben vezették be a reformok túlnyomó többségét, amelyek négy területen voltak mélyek és sikeresek: a munkaerő-piaci szabályozásban, a kereskedelmi és külföldi tőkebefektetési korlátok lebontásában, a nyugdíj- és rokkantsági rendszer szabályozása területén, valamint az innováció támogatásában.

A gazdasági növekedést tovább erősíthető reformlépésekhez az OECD Magyarország számára megfogalmazott ajánlásai között szerepel a munkát terhelő adóék csökkentése, az időskori munkavállaláshoz kapcsolódó negatív ösztönzők mérséklése: elismerve a korábbi lépések eredményeit, azaz a korai nyugdíjazási lehetőségek kivezetését, a nyugdíjkorhatár emelését, az OECD a nők korai nyugdíjazási lehetőségének kivezetését, és a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz való indexálását ajánlja.

A tavaly novemberi 100,4 pontról decemberre 100,5 pontra nőtt az OECD tagállamaiban a szervezet havi rendszerességgel számolt CLI konjunktúramutatója (Composite Leading Indicators).

Az OECD felmérése szerint a legtöbb nagyobb gazdaságú országban stabil gazdasági növekedés volt, például az Egyesült Államokban, Kanadában és Japánban. Az amerikai CLI mutató 100,4 ponton, a kanadai 99,9 ponton, a japán 99,8 ponton állt decemberben.

Az eurózónán belül több fontosabb tagállamban is gyorsult vagy változatlan maradt a növekedés üteme, itt Németországra, Olaszországra és Spanyolországra lehet gondolni. Németországban 99,6 pontról 99,7 pontra, Olaszországban 100,9 pontról 101 pontra nőtt a CLI.

Magyarországon a novemberi 100,5 pontról decemberre 100,6 pontra nőtt a CLI konjunktúramutató.
Az OECD-n kívüli országok közül Kína és Brazília teljesített jól, Indiában stabil maradt a növekedés, de Oroszországban csökkent a CLI a novemberi 100 pontról 99,4 pontra.

Az oktatási rendszer hatékonyságának és elérhetőségének javítása céljából az OECD a közoktatásban az integrált oktatás erősítését, a felsőoktatásban pedig a hátrányos helyzetűek számára a tandíjmentesség bevezetésének megfontolását ajánlja, miután Magyarország azon államok közé tartozik, amelyekben a családi háttér alapvetően meghatározza a tanulmányi végzettséget, valamint az általános képzés és a szakképzési specializáció túl korán elkülönül egymástól.

Ezenkívül az áru- és szolgáltatáspiacokon a verseny erősítését (a kiskereskedelemben a versenyfeltételek kiegyenlítését, a gáz és villamos energia területén pedig a piaci árazás felé való elmozdulást), valamint az adminisztrációs terhek csökkentésével a közszféra hatékonyságának növelését is javasolja az OECD. Ez utóbbi területen – elismerve az eddigi lépéseket, többek között a Magyary-program és a területi közigazgatási reform eredményeit – az OECD a szabályozási környezet javítása érdekében az előzetes hatásvizsgálati rendszer további erősítését, a képviselők által benyújtott törvényjavaslatok esetében a kötelező szakmai konzultáció bevezetését, a hivatali információs rendszerek további integrációját, a közbeszerzéseknél pedig az átláthatóság és a verseny erősítését javasolja.