OECD: megéri reformokat indítani

A szervezet szerint a gazdasági növekedés szempontjából a hangsúlyt ezentúl a termelékenységet javító reformokra kell helyezni.

Ebben az időszakban egyébként 25 százalékkal bővült a potenciális egy főre jutó GDP Magyarországon, azaz a bővülésnek mintegy kétharmada a 2011–2012-ben végbevitt reformoknak köszönhető.

A 2007–2014 közötti időszakban Magyarország a reformországok élvonalához tartozott: a 34 OECD-tagállam közül – Görögország, Portugália, Írország, Új-Zéland és Spanyolország után – a hatodik helyen áll abban a tekintetben, hogy milyen mértékben válaszoltak az adott ország reformlépései az OECD által megfogalmazott szakpolitikai kihívásokra és reformjavaslatokra. A többi tagállamhoz hasonlóan hazánkban is 2011–2012-ben vezették be a reformok túlnyomó többségét, amelyek négy területen voltak mélyek és sikeresek: a munkaerő-piaci szabályozásban, a kereskedelmi és külföldi tőkebefektetési korlátok lebontásában, a nyugdíj- és rokkantsági rendszer szabályozása területén, valamint az innováció támogatásában.

A gazdasági növekedést tovább erősíthető reformlépésekhez az OECD Magyarország számára megfogalmazott ajánlásai között szerepel a munkát terhelő adóék csökkentése, az időskori munkavállaláshoz kapcsolódó negatív ösztönzők mérséklése: elismerve a korábbi lépések eredményeit, azaz a korai nyugdíjazási lehetőségek kivezetését, a nyugdíjkorhatár emelését, az OECD a nők korai nyugdíjazási lehetőségének kivezetését, és a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz való indexálását ajánlja.

A tavaly novemberi 100,4 pontról decemberre 100,5 pontra nőtt az OECD tagállamaiban a szervezet havi rendszerességgel számolt CLI konjunktúramutatója (Composite Leading Indicators).

Az OECD felmérése szerint a legtöbb nagyobb gazdaságú országban stabil gazdasági növekedés volt, például az Egyesült Államokban, Kanadában és Japánban. Az amerikai CLI mutató 100,4 ponton, a kanadai 99,9 ponton, a japán 99,8 ponton állt decemberben.

Az eurózónán belül több fontosabb tagállamban is gyorsult vagy változatlan maradt a növekedés üteme, itt Németországra, Olaszországra és Spanyolországra lehet gondolni. Németországban 99,6 pontról 99,7 pontra, Olaszországban 100,9 pontról 101 pontra nőtt a CLI.

Magyarországon a novemberi 100,5 pontról decemberre 100,6 pontra nőtt a CLI konjunktúramutató.
Az OECD-n kívüli országok közül Kína és Brazília teljesített jól, Indiában stabil maradt a növekedés, de Oroszországban csökkent a CLI a novemberi 100 pontról 99,4 pontra.

Az oktatási rendszer hatékonyságának és elérhetőségének javítása céljából az OECD a közoktatásban az integrált oktatás erősítését, a felsőoktatásban pedig a hátrányos helyzetűek számára a tandíjmentesség bevezetésének megfontolását ajánlja, miután Magyarország azon államok közé tartozik, amelyekben a családi háttér alapvetően meghatározza a tanulmányi végzettséget, valamint az általános képzés és a szakképzési specializáció túl korán elkülönül egymástól.

Ezenkívül az áru- és szolgáltatáspiacokon a verseny erősítését (a kiskereskedelemben a versenyfeltételek kiegyenlítését, a gáz és villamos energia területén pedig a piaci árazás felé való elmozdulást), valamint az adminisztrációs terhek csökkentésével a közszféra hatékonyságának növelését is javasolja az OECD. Ez utóbbi területen – elismerve az eddigi lépéseket, többek között a Magyary-program és a területi közigazgatási reform eredményeit – az OECD a szabályozási környezet javítása érdekében az előzetes hatásvizsgálati rendszer további erősítését, a képviselők által benyújtott törvényjavaslatok esetében a kötelező szakmai konzultáció bevezetését, a hivatali információs rendszerek további integrációját, a közbeszerzéseknél pedig az átláthatóság és a verseny erősítését javasolja.