Harmadik évét kezdte meg januárban a munkahelyvédelmi akció, a szabályrendszer első két esztendejéről emiatt készített számvetést a nemzetgazdasági tárca. – Huszonnégy hónap alatt összesen 222 milliárd forintnyi adókedvezmény járt azoknak a versenyszférához tartozó vállalkozásoknak, amelyek a munkaerőpiac kiszolgáltatott szereplőinek adtak állást – mondta érdeklődésünkre a legfontosabb számokat ismertetve a szaktárca adóügyi helyettes államtitkára. Pankucsi Zoltán jelezte: a szóban forgó összegen nagyjából százezer cég osztozott meg.
A munkaadókat – az akció részeként – akkor illeti meg tehercsökkentés, ha 25 év alatti fiatalokat, nyugdíj előtt álló személyeket, kismamákat, esetleg régóta állástalan személyeket alkalmaznak vagy szakképzettséget nem igénylő pozíciókba vesznek fel munkásokat. – Bár az adókedvezmény a munkáltatókat illeti meg, a szabályrendszer voltaképpen azoknak az embereknek az álláshoz jutását és munkában maradását segíti, akiknek manapság nem mindig könnyű érvényesülni a munkaerőpiacon – fogalmazott a helyettes államtitkár, majd közölte: az utóbbi hónapokban több mint nyolcszázezer ember versenyszférabeli elhelyezkedéséhez járult hozzá az adóügyi lehetőség.
A minisztériumi vezető a részletekről azt mondta el, hogy a munkahelyvédelmi akció tavaly év végén háromszázezer nyugdíj előtt álló személy és több mint negyedmillió olyan dolgozónak a mindennapi kenyérkereseténél játszott lényeges szerepet, akik szakképzettséget nem igénylő munkakört töltöttek be. Rajtuk kívül 150 ezer fiatal, harmincezer régóta állást kereső ember és negyvenezer kisgyermekes szülő elhelyezkedését támogatta az adókönnyítés.
Szakmai berkekben az utóbbi időben ugyanakkor több észrevétel is megfogalmazódott az adómódszer kapcsán. Egyesek például azt vetették fel, hogy a megjelölt öt munkavállalói csoport mellett újabbakra is kiterjeszthetnék a szabályokat. Mások pedig azt hozták szóba, hogy egyes vállalkozások a papírmunka bonyolultsága miatt nem élnek a kedvezményekkel.
– Emellett – a kormányzat részéről – szükség volna szélesebb körű tájékoztatásra, népszerűsítésre is – mondták a Magyar Nemzetnek tapasztalataikat összefoglalva szakértők.
A felvetésekre reagálva a helyettes államtitkár elsőként a külföldi példákat említette meg. Svédország – fejtegette Pankucsi Zoltán – a pályakezdők és a nyugdíj előtt állók esetében vezetett be enyhítést, a skandinávhoz részben hasonló belga módszer pedig bizonyos korlátokat is alkalmaz. Az Egyesült Királyságban a fiatalok elhelyezkedését segítik az átlagosnál jobban, az olaszok pedig – bizonyos helyeken – az ottani iparűzési adó egy részét engedik el. – Egyetlen uniós tagállam sem alkalmaz kedvezményeket olyan széles körben, mint Magyarország – mondta a nemzetgazdasági tárca szakembere. Vélekedése szerint az állásteremtés adóügyi támogatásában megelőztük Nyugat-Európát. Pankucsi Zoltán zárásképpen mindezt annyival egészítette ki, hogy a munkahelyvédelmi akcióhoz eddig, az idő múlásával egyre nagyobb értékek kapcsolódtak, és remélhető, hogy az érintett cégek és munkavállalók száma a következőkben is emelkedik majd.
