Az érintetteket – feltehetőleg – leginkább a különféle jogszabályok rendelkezései sarkallhatták a csatlakozásra.
A folyamatok alakulása kapcsán érdemes felidézni, hogy a tavalyi esztendő közepén még csupán nagyjából 65 ezren szerepeltek a pozitív regiszterben, s – közülük – a magánszemélyek száma nem haladta meg az ezret. Később aztán komoly változás állt be, a télen már több mint húszezer polgár neve állt a kimutatásban.
A hirtelen megugrás hátterében az az előírás állhatott, mely szerint a helyi és a nemzetiségi önkormányzatok tavaly mandátumhoz jutott sok ezer képviselőjének – a választás után – rövid időn belül jelentkeznie kellett a NAV listájára.
Feltehető tehát, hogy a politikusok, a közügyekkel foglalkozó emberek egyszerűen megrohanták az adóhivatalt. Az idei év elején aztán a gazdasági élet résztvevői keresték meg nagyobb tömegben a hatóságot.
Az év első két hónapjában nagyjából 15 ezer vállalkozás csatlakozott a köztartozásmentes szereplők táborához, így a tiszta adóügyeikről hatósági tanúsítással bíró cégek, egyéni vállalkozók száma március elejére 90 ezer fölé kúszott.
Az újonnan jelentkezők közül többeket is a január óta működő elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszer, rövid nevén az ekáer egyik előírása késztethette rá, hogy regisztráljanak a lajstromba. Az új szisztéma szabályai ugyanis kimondják: biztosítékot kell elhelyeznie mindazoknak a gazdasági szereplőknek, amelyek kockázatos élelmiszerekkel, más cikkekkel nagy mennyiségben kereskednek, ilyen portékát vesznek, értékesítenek, útnak indítanak.
A biztosíték pedig esetenként akár komolyabb összegre is rúghat. A két éve működő és a köztartozásmentes regiszterben szereplő vállalkozásoktól ugyanakkor nem kérnek biztosítékot a rendelkezések. A lista így sokaknak egyértelmű, azonnali anyagi előnyt jelenthet.
