Az Airbnb letarolta a világ szállodaiparát

Az internetes szállásfoglalási rendszer már több országban is kiverte a biztosítékot. Párizsban értek el először eredményt a cég megregulázásában.

Budapesten jelenleg 1000 lakás van a cég rendszerében. Világszinten pedig már több mint egymillió szállást kínál a San Franciscó-i start up. Az Airbnb értéke 2015-ben 10 milliárd dollár volt, és ezzel a globális hotelipar 6. legnagyobb szereplőjévé vált. Ez nem is olyan rossz teljesítmény egy 2007-ben bejegyzett cégtől.

Első ránézésre tényleg így van, még sikersztorinak is elkönyvelhetjük. A turisták jól járnak, hiszen olcsóbb szállásokat kaphatnak; Budapesten már 2800 forinttól lehet egyszerű, de igényes szobát bérelni. Sok helyi lakosnak is ad megélhetést a rendszer, akik a stresszes munka világából elmenekülve, külföldiekkel barátkozva élhetik hétköznapjaikat, és persze mindezt adókötelezettség nélkül. Egyelőre nem tudni, Budapesten hányan élhetnek abból, hogy kiadják az ingatlanjukat a rendszer keretében.

A régi piac szereplői kétségbeesettek. A hotelnewsnow.com nevű hotelszakmai honlap egyik szerzője így fogalmaz az Airbnb-vel kapcsolatban: „Az Airbnb a hotelszektor első számú közellensége.” Vagy cikkének témája: „Nézzük, vajon az Airbnb mennyit képes ellopni az ön zsebéből.”

Ez tényleg fontos kérdés, vajon mennyibe kerül ez az egész a hoteleknek? A Boston University által készített tanulmány szerint, minden 10 százalékos növekedés az Airbnb-kínálatban 0,35 százalékos csökkenést jelent a hotelek bevételében – legalábbis Texasban, ahol a felmérést készítették. Valószínűleg a helyzet Magyarországon sem más.

Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének főtitkára megkeresésünkre elmondta, hogy egyelőre nincsenek adatok arra vonatkozóan, hogyan hat Magyarországon a szállodák bevételeire a magánlakások kereskedelmi szálláshelyként történő értékesítése, mint amilyen az Airbnb-n történő lakásbérlés. A szállodák főleg arra panaszkodnak, hogy számukra versenyhátrányt jelent, hogy lakásokat interneten éppen úgy lehet foglalni akár két-három napos tartózkodásra, mint szállodákat. A hotelekre értelemszerűen egy sor hatósági előírás vonatkozik – például tűzvédelmi, biztonsági, higiéniai, adózási stb. –, melyek betartása jelentős ráfordítást igényel, míg a lakások bérbeadása esetén ezek nem jelentkeznek. Emiatt jól felszerelt, városközpontban levő lakások sokkal olcsóbban jelennek meg a piacon, esetenként ugyanazokon a portálokon foglalhatók, mint a szállodák. Ez természetesen negatívan hat a szállodák áraira, a jövedelmezőségére és a szállodai befektetésekre is.

New Yorkban például két éve 2400 dollárra bírságoltak egy airbnb-s vendéglátóst. Bár az ítélet nem eredményezte a rendszer betiltását, de nyitva hagyta a lehetőséget a büntetésre. San Franciscóban viszont 2014-ben nem engedélyezték tovább a rendszer használatát, illegálisan működő hoteleknek minősítették az Airbnb-t. A tulajdonosoknak speciális engedélyekre van szükségük, ha ki akarják adni a lakásukat. A bírósági eset egészen tanulságos. A lakást kiadónak az Airbnb semminemű jogi segítséget nem adott, sőt nem is értesítette a felhasználókat, hogy a város területén tilos a szobakiadás. Vagyis a tevékenységből fakadó bírósági hercehurcát a cég teljesen áttolta a felhasználókra. Európában is akadnak gondok. Párizs a maga 40 ezer Airbnb-szobájával a világ legnagyobb netes szobakiadó piacává vált.

A francia lapok szerint egy átlagos felhasználó havi 3800-4000 euró bevételre is szert tehet, ha a honlapon keresztül adja ki a lakását. Az Airbnb annyira népszerű a francia fővárosban, hogy már az albérletpiacba is beleszól. A tulajdonosok sokkal nagyobb bevétel reményében inkább a netes felület keretében adják ki a lakásukat. Azonban a helyi bérlők, például az egyetemisták nehéz helyzetbe kerülnek az árnövekedés és a lakáshiány miatt. Mégis a városvezetésnek a szállodaiparból keletkező bevételek csökkenése a legfájóbb. Bruno Julliard, a város alpolgármestere idén februárban már találkozott a Brian Cheskyvel, és megállapodtak abban, hogy a cég be fogja hajtani a turisztikai adót a párizsi lakástulajdonosoktól. Erre a cég elvileg hajlandó. A városvezetők általában finomkodva nyúlnak a kérdéshez, hiszen az Airbnb kétségtelenül belendíti az idegenforgalmat, ami kedvező hatással van a helyi kis- és középvállalkozásokra.

Egyelőre itthon gyerekcipőben jár a reguláció. A lakások kereskedelmi szálláshelyként történő bérbeadását kellene újraszabályozni a helyzet javítása érdekében. Kovács István elmondása szerint hiába jelezték már számtalanszor a Nemzetgazdasági Minisztérium felé a problémát, egyelőre sem a kormányzat, sem Budapest nem tett lépéseket afelé, hogy törvénnyel szabályozzák az internetes cégeket.

Láthatjuk a párizsi esetből, hogy az Airbnb készségesen segít a helyi szerveknek abban, hogy begyűjtsék a szállásadóktól az esetleges adókat. Azonban az kétséges, hogy helyi vagy nemzetállami szereplők egy adócentet is láthatnak az Airbnb-től. A kettős adóztatás tiltása miatt a globális cég nem kötelezhető lokális közteher viselésre.

Egyes közgazdászok szerint épp a harmadik ipari forradalom zajlik, és a sharing economy rendszerek hozzásegíthetnek bennünket egy olcsóbb, jobban szervezett világ létrehozásához. Annyi már most látható, hogy az Airbnb-hez hasonló cégek teljesen átalakítják a világ gazdaságának egyes szektorait. A történelem során már láthattunk olyat, hogy az egyik iparág eltűnik vagy meggyengül egy jobb, hatékonyabb megjelenése miatt. Azonban a helyzet most más. Globális szereplők miatt helyi munkahelyek szűnnek meg, adóbevételektől esnek el a kormányzatok. Hogy mi lesz ebből, azt még senki sem tudja. Az viszont látszik, hogy az internetes forradalom olyan gyorsan ment végbe, hogy a kormányzatok még nem tudtak reagálni az új helyzetre.