Oroszországnak régóta dédelgetett terve, hogy irtózatos mennyiségű kitermelt földgázát Ukrajna megkerülésével értékesítse nyugat felé. Az ukrajnai szállításokkal már az elmúlt években is voltak komoly problémák – többször is elzárta a Gazprom a csapokat –, ami nemcsak az orosz büdzsének kedvezőtlen, de Európa gázellátását is veszélyezteti. Az, hogy a donecki és luhanszki térségben orosz ajkú szakadárok lövik folyamatosan az ukrán hadsereg katonáit – és viszont –, még inkább kiélezi a két ország gazdasági viszonyát.
Nem csak ez az oka, de kétségtelen, hogy a földgázbizniszt illetően Magyarország rendkívül felértékelődött Oroszország szemében. Putyin budapesti látogatásának sarokpontja volt a hosszú távú gázszállítási megállapodás, az üzlet részleteiről viszont morzsákat kapott csak az érdeklődő. Ami viszont már korábban is számtalanszor elhangzott, azt a budapesti orosz nagykövet a minap a Napi Gazdaságnak adott interjújában nyomatékosította: Moszkva gázelosztó központként szeretne hazánkra támaszkodni.
A magyar kormány többször is jelezte, hogy szívesen kiterjeszti a gázbizniszt, ugyanakkor az orosz kívánság számos kérdést felvet. Van-e egyáltalán ehhez megfelelő tározókapacitásunk – az ukránok 32 milliárd köbmétert képesek elhelyezni –, vannak-e riválisaink a térségben, akiket kereshetnek az oroszok? Persze nagy kérdés az is, hogy mennyire érné meg nekünk, hogy dugig töltsük a tározóinkat. Egyáltalán mely országoktól, milyen vezetéken át tudnánk földgázt beszerezni, melyet akár magunk eladhatnánk? Lássuk!
Akár sóbarlangban is lehet gázt tárolni
Magyarország nemcsak behoz földgázt, de maga is folytat kitermelést. Működő mezőink a Dél-Alföldön, Kelet-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon vannak. A hazai, több mint 6 milliárdos földgázfogyasztás közel 20 százalékát magyar földgázmezők biztosítják. A kitermelés néhány méterrel a felszín alatt is kezdődhet, és egészen 5000 méterig lehet találni földgázt. A gáz a kőzetek repedésein keresztül fedőkőzetek által határolt mezőkben van jelen, innen kell „kiszabadítani”. Ha a lelőhely teljes gázkészletét felhasználták, utóbb tározóként működhet. A földgázt nemes egyszerűséggel visszasajtolják eredeti környezetébe, mely továbbra is alkalmas rá, hogy megőrizze a minőségét. Kelet-Európában ez a bevett módszer, míg máshol sóbarlangokat, bányákat is használnak tározóként. Csehország például egy uránbányával próbálkozott nemrégiben. Az eredeti kőzetrepedésekbe visszasajtolt földgázt időigényesebb kitárolni, ez akár egy hétig is eltarthat. A barlangokban tárolt gázt ezzel szemben egy nap alatt is a felszínre lehet hozni.