Arra a kérdésre válaszolva, hogy az eurózóna gyenge teljesítménye mellett is fenntartható-e a bővülés mértéke, a szakember elmondta: a tavalyi 3,5 százalék után idén lassúbb lesz a GDP-növekedés, 2-2,5 százalékra lehet számítani. „A beruházás, az export és a belső fogyasztás is húzza a gazdaságot, ez azért kedvező, mert egymást élénkítik, és együtt a foglalkozást is javíthatják. Ezt a növekményt nagyon meg kell becsülni a nyugati 1-1,5 százalékokhoz képest” – magyarázta, és hozzátette: a kedvezőtlen külső környezet látszólag felnagyítja a magyar mutatót, ám az nekünk sem jó, ha Németország lassul és Olaszország bajban van.
Tavaly márciusban stabilra javította Magyarország BB/B szintű államadós-besorolásának kilátását az eddigi negatívról a Standard & Poor’s. Javítottak a GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzésükön is. A hitelminősítő elemzése szerint fél évtized után elkezdődött a stabilizálódás.
A világ tíz legkockázatosabb államadósa közül kettő az euróövezet tagja, Kelet-Európából pedig Ukrajna tartozik továbbra is ebbe a csoportba a legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató cég szerdán ismertetett idei harmadik negyedévi adóskockázati összesítése szerint. Magyarország két éve kikerült e tízes mezőnyből, és most már a legkockázatosabb húsz között sem szerepel törlesztéskockázati mutatói alapján.
Hazánk felminősítésével kapcsolatban a közgazdász a Napi Gazdaságnak hangsúlyozta: megérett rá az ország, ennek már több mint egy éve eljött az ideje. „Annyira gyengék a versenytársaink, hogy egyre erőteljesebbnek tűnik a gazdasági teljesítményünk” – mondta. Kiemelte: „a 2014-es év gazdasági teljesítménye értékelésének is van egy átfutási ideje, a májusban publikált adatokat például június–júliusra át lehet vezetni egy előrejelzésre”. Csaba László szerint ha idén bekövetkezik a felminősítés, akkor az néhány hónapon belül meg is történik.
Arra a kérdésre, hogy működik-e a keleti nyitás, kiemelte: túlnyomórészt olyan kapukon dörömbölünk, amelyeken nem tudunk bemenni. A Krímről vagy a befagyott grúziai konfliktusról nem mi tehetünk, de így csak nagy kerülővel juthatnak el a magyar termékek és szolgáltatások Türkmenisztánba vagy Üzbegisztánba – olvasható a Napi Gazdaságban. Csaba László szerint a viharos gyorsasággal fejlődő Vietnam és fekete-afrikai lehetnének esetleg új célpontok a keleti nyitás stratégiában, melyet mindenképp újra kellene gondolni, hiszen például Kína nemsokára az exportra fog inkább fókuszálni és erőteljesebben fogja védeni piacait a külső termékektől.
