A helyi földadó visszavonását javasolja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége azoknak az önkormányzatoknak, amelyek azt eddig bevezették – jelentette be Szmetana György, a szövetség helyiadó-szakértője egy minapi konferencián. Szerinte ugyanis a települések jogszerűen nem vethetnek ki adót a földekre. Azzal érvelt, hogy azok a tulajdonosok, akik a saját földjüket művelik, a terület után egy 2014-es törvény szerint kötelező kárenyhítési hozzájárulást fizetnek, amely közteher módjára behajtható.
– A hozzájárulás mértéke nem csekély, hektáronként háromezer forint. A települések így nem vethetnek ki újabb adót a földre, mivel a helyi önkormányzatokról szóló törvény kimondja, hogy csak olyan dolog lehet helyi adó tárgya, amit más közteher nem érint – hívta fel a figyelmet. Szavai szerint ugyanakkor a földet bérbe adókra sem vonatkozhat az újabb teher, mivel a bérleti díj után személyi jövedelemadót kell fizetniük.
A jelenlegi szabályozás szerint a bérbe adott föld után szerzett jövedelem adóköteles, a tulajdonosnak 16 százalékos személyi jövedelemadót kell befizetnie a központi költségvetésbe. Ugyanakkor az adó alól mentesül a tulajdonos, ha a haszonbérleti szerződést legalább ötéves időtartamra köti. Mivel a legtöbben szeretnék elkerülni az adófizetést, így ezzel a lehetőséggel élnek a földtulajdonosok.
Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének alelnöke úgy véli, a példa ragadós lesz, így a következő években általánosan bevett szokás lehet a helyi földadó kivetése. Meglátása szerint a helyzetet csak a jelenlegi szabályozás módosításával lehetne orvosolni. Erre készült korábban a Földművelésügyi Minisztérium is, azóta azonban nem tartják indokoltnak a lépést. Andréka Tamás, a Földművelésügyi Minisztérium jogalkotási főosztályának vezetője szerint nincs szükség törvénymódosításra, hiszen az önkormányza-tok csak magánszemélyre vethetnek ki adót, így azok az őstermelők is mentesülnek az adófizetés alól, akik legfeljebb 600 ezer forint éves bevételre tesznek szert.
A kormányhivatalok eddig nem találtak problémás elemet a helyi földadókban, a törvényességi felülvizsgálaton csak kisebb kifogásolnivalót találtak, a rendeletek átmentek az ellenőrzésen. A jogértelmezés azonban nem mindenhol egységes, a gazdálkodók pedig attól tartanak, hogy az önkormányzatok függetlenül attól, hogy valaki gazdálkodik-e a földön vagy bérbe adja, megpróbálják majd behajtani az adót. Ez a helyzet Súron is, ahol az önkormányzat február elsejétől vezette be az új közterhet. Kanyó Antal súri gazdálkodó elmondta, a legtöbben 13,5 aranykoronás földön, hegyvidéki körülmények között gazdálkodnak, a termésátlag is elmarad az ország más részén megszokottól.
A változó időjárási viszonyok pedig fokozottan érintik a térséget. – Míg korábban a kedvezőtlen termőhelyi adottságok miatt támogatást kapott a szövetkezet, addig ma adót vetnek ki a földjeinkre – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: az önkormányzat rendelete ellen minden lehetséges szinten megpróbáltak tiltakozni, de úgy tűnik, hogy a polgármester hajthatatlan. Sógorka Miklós, a település polgármestere korábban a Kisalföld érdeklődésére jelezte, a földadót kényszerből vezették be, mivel más önkormányzatokhoz hasonlóan a feladataik folyamatosan nőnek, a központi költségvetésből kapott támogatás viszont csökkent. Meglátása szerint a Földművelésügyi Minisztérium érvelése nem helytálló, mivel a települési adó alapja nem a tevékenységből származó jövedelem – mint az iparűzési adónál –, hanem a földtulajdon.
Az új adó mértékét a legtöbb helyen úgy állapították meg, hogy egy átlagos, 20–23 aranykoronás földnél hektáronként 6800–6900 forintot jelent, ami a területalapú támogatás 10 százalékát teszi ki. A tulajdonosoknak vasárnapig kell befizetniük a település költségvetésébe a számukra meghatározott összeget. A behajtással ugyanakkor nehézségekbe ütközhetnek az önkormányzatok. Mikó Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara választott bíróságának elnöke szerint gondot okozhat a földek tulajdonosi hátterének megállapítása, és az aranykoronánkénti adókivetés is aggályos.
Eddig egyebek között Súron, Rábapatyon, Kisvásárhelyen, Szalapán, Somogytúron, Mikepércsen, Balatonfüreden, Csopakon, Nagykeresztúron, Karádon és Balmazújvárosban vetett ki a termőföldre helyi adót az önkormányzat. Máig csak egyetlen település, Mindszent vonta vissza a január elsejével bevezetett adót.
