Kártérítési perek tömege indulhat a Buda-Cash-vezérek ellen

A Népszabadság szerint ezek az emberek elveszíthetik a magánvagyonukat is.

MD
2015. 03. 13. 6:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A büntetőeljárás mellett kártérítési perek sora is indulhat a Buda-Cash, illetve a DRB-bankcsoport vezető tisztségviselőivel szemben – mondta az újságnak Magyar Gábor ügyvéd, akit máris kétszáznál több károsult keresett meg. Amint kiderül, hogy nekik mekkora veszteséget kell elkönyvelniük, azonnal keresetet nyújtanak be, mert a tavaly hatályba lépett új Polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint a brókerház és az érintett pénzintézetek vezetői a rossz döntésekkel másoknak okozott kárért a cégekkel egyetemlegesen felelnek. Vagyis ha bűncselekményt követtek el, esetleg csak felelőtlenül forgatták a rájuk bízott pénzt, könnyen elveszíthetik a saját vagyonukat is.

Azok között, akik eddig érdeklődtek, vannak kisbefektetők, de olyan családok is, amelyek több tagja százmilliós nagyságrendű veszteséggel számolhat. Egy egészségpénztár csaknem kétmilliárdot, egy alapítványi oktatási intézmény majdnem százmilliót bukott. Az ügyvéd szerint nem célszerű mindenkit pertársaságba szervezni, mert a károsultak érdekei különbözőek lehetnek. Az első kereseteket Magyar Gábor szerint akár néhány héten belül benyújthatják.

A Világgazdaság szerint a kormánytól kapott, június végéig visszatérítendő gyorssegély csak tűzoltást jelentett a befagyott számlájú önkormányzatok egy részénél. Van olyan település, amelyik azt sem látja még, miből fizeti vissza az államnak a segélyekre és bérekre adott kölcsönt. Az újság pénteki cikkében ismerteti: a kormány március 4-i határozatában döntött úgy, hogy 244,71 millió forintot juttat a legnehezebb helyzetben lévő 67 településnek, a pénzt azonban nem örökbe kapták az önkormányzatok, június 30-ig vissza kell fizetniük.

„Kétségbe estem, amikor kiderült, hogy vissza kell fizetnünk a támogatást, mert nem látom, miből lesz rá pénzünk” – mondta Horváth Jánosné, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Parasznya polgármestere a lapnak. Az 1200 lelkes hátrányos helyzetű településnek 20 millió forintja ragadt az ÉRB Bankban.

A siklósi polgármester, Marenics János sem tudja, miből fizeti majd vissza az államnak a 12,7 millió forintos gyorssegélyt. A városnak 170 millió forintnál is több pénze ragadt a DRB-ben.

Beremendnek csaknem 200 millió forintja ragadt a DRB-nél, 20 millió forintos gyorssegélyt kapott. Theisz Ferenc polgármester abban bízik, a napokban beérkeznek a helyi adók, és ez a pénz elég lesz valameddig, emellett pedig pályázhatnak az önkormányzatok működőképességének megőrzése céljából biztosított támogatásokra (müki) is.

A legtöbb pénzt – 25,16 millió forintot – Vaja kapta a kormánytól, nekik 10 milliós nagyságrendű a káruk – mondta Tisza Sándor polgármester. Ők szintén azt remélik, pályázhatnak majd támogatásra a mükiből, és így nem is lesz káruk a DRB-csőd miatt.

Ismert, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai február 24-én hajtottak végre házkutatást a Buda-Cash Brókerháznál. A jegybank még aznap azonnali hatállyal felfüggesztette a társaság működési engedélyét, és felügyeleti biztosokat rendelt ki a tudomására jutott visszaélésgyanús esetek miatt.

Az Országos Betétbiztosítási Alap néhány napja kezdte meg a kifizetéseket a Buda-Cashhez kötődő DRB-bankcsoport károsultjainak, első körben mintegy 73 ezer ügyfél számára fizet kártalanítást 103 milliárd forint értékben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.