Lenyomja-e a keleti nyitás a vasárnapi zárást?

Fehéredés jött a sertésáfa-csökkentés után. De hogy áll a technológiánk, megússzuk-e az orosz embargót? Sertés-évértékelő.

– A KSH előzetes adatsora nehezen értelmezhető, sőt döbbenetes. Noha a vágásszám növekedett 8 százalékkal, itt 10 százalékos teljesítménycsökkenést látunk. A fogyasztásban már megjelenik a hús, még élő állat formájában is, de hús formájában eltűnik, a statisztika számára láthatatlanná válik egy része. Az a következtetésünk, hogy a fehéredés a féldisznó szintjéig ment végbe, s itt az 5 százalékos áfa értelmetlenné tette a csalást. A hús ezt követő fázisában viszont, ahol nem volt áfacsökkentés, már a készpénzes, számla nélküli forgalomban jelenik meg a hús, ezért mutatkozik a csökkenés.

A baromfival együtt mintegy 670 milliárd forintnyi érték az ágazat teljesítménye, mint az ábra adataiból is világosan kiderül.

Az is érdekes, hogy mekkorák vagyunk az EU-n belül: 2 százaléknyiak sem, ez tehát számunkra egyértelműen tendenciakövető ágazat, szoktuk követni az uniós folyamatokat – ez is látszik az ábrán. Hogy a hullámok minek köszönhetőek: a lengyel V betű a Baltikumban megjelent sertéspestis intézkedéseinek hatása, az ezt követő újabb árcsökkenés pedig már az orosz embargóé.

– Ne feledjük, hogy az orosz embargó az Európai Unió sertéshús-, illetve készítményexportjának negyedét érintette – hívta fel a figyelmet Éder Tamás.

Szerint az élősertés- és a félsertésár ollójának zárulása azt mutathatná, hogy 2010 óta a vágóhidak hatékonysága akár jelentősen is nőhetett. – Azért ismerve a magyar vágóipar gépesítettségét, felszereltségét, határozottan állíthatjuk, hogy nem így van. Ez az áraránymozgás csak azt mutatja, hogy a feketepiac nagyobb részt szerzett a félsertés- és húspiacon. A normalizálódásban reménykedhetünk, az ábrán vannak erre utaló jelek. Jövőre újra leülünk, és megnézzük, mi történt.

A húságazat mindazonáltal súlyos gazdasági nehézségekkel küzd továbbra is. – A technológiai lemaradásunk nem csökkent Európától, a szükséges fejlesztések nem indultak el a kellő mértékben, mivel az ágazat szereplőinek többsége nem rendelkezik fejlesztési forrásokkal, és a hitelekhez sem fér hozzá sok esetben – mutat rá Éder, aki szerint sok cég már azzal bajban van, hogy termékeivel hogyan feleljen meg az egyes kiskereskedők auditján, vagyis hogyan tegye legelőször eladhatóvá húskészítményét.

Éder Tamás aggódik amiatt, hogy uniós támogatásokhoz milyen mértékben juthatnak a legnagyobb magyar húscégek, ahogy most látja, a kormány most a kisebb méretű cégeken kíván segíteni – a Hússzövetség viszont a nagyokat tömöríti, a Kométát, a Szerencsit, a Csabait, a Pápait, a Gyulait és a Picket.

Éder Tamás némi kitekintést is adott arra vonatkozóan, hogy a forráshozzáférésen kívül milyen folyamatok befolyásolhatják az ágazat jövőjét:

– Az ekáerben bízhatunk. Amilyen hirtelen alkották meg az ezzel kapcsolatos szabályozást, úgy kezd beállni ennek a rendszere, a tesztüzeme nagyon rövid volt. Sikerét az fogja eldönteni, hogy milyen hitelességűek az adatok. A másik nagy kérdés, hogy mi lesz az orosz embargóval. A magam részéről nagyon boldog leszek akkor, ha augusztus után lassan visszakerülhetnek a magyar húsipari termékek az orosz piacra. A Távol-Kelettel kapcsolatban nagyon sokat tesz a kormányzat, de sokszor elhúzódik az engedélyezési folyamat, nem könnyű ezekre a piacokra bemenni, de ahol ott vagyunk, szép pozitív számaink vannak. A gazdasági növekedés és a növekvő reálbérek természetesen egyértelműen növelhetik a húsfogyasztást is, amiben szintén bízunk. Nagyon reméljük, ezt nem kompenzálja negatívan a vasárnapi zárva tartás – foglalta össze a közeljövő irányait Éder Tamás.