Rogán Antal kiemelte: a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a keddi bizottsági ülésen világossá tette, hogy a Buda-Cashnél már 2010 májusában legalább 45 milliárd forint hiányzott.
A Buda-Cash-ügy esetében egyetlen keményen dolgozó ember sem veszítette el a betétjét, ám ehhez szükség volt a Magyar Nemzeti Bank hatékony fellépésére, a korábban elfogadott bankszanálási törvényre, valamint arra, hogy Magyarországon hatékony pénzügyi felügyelet működjék, illetve ezt támogató intézményekre, amelyek lehetővé tették a visszásságok azonnali feltárását – mondta.
Hangsúlyozta: több tanulsága is volt a bizottsági ülésnek, először is az, hogy „évtizedes pénzügyi korrupció” zajlott Magyarországon, és ennek feltárására és megakadályozására egyedül a Fidesz–KDNP által támogatott kormány és az általa megerősített Magyar Nemzeti Bank volt képes.
Rogán Antal kijelentette, hogy 2010 előtt sem a jegybanki vezetés, sem a pénzügyi felügyelet, sem a parlamenti többség, sem pedig a kormány nem tett semmit azért, hogy a pénzügyi befektetési szektorban már évek óta zajló pénzügyi korrupciót felszámolja. Az is világossá vált, hogy a Buda-Cash tulajdonosai és brókerei gyakorlatilag eltüntették az emberek négy érintett kisbankban lévő betéteit – tette hozzá. „Szerencsére ezeket a tízmilliárdokat vissza tudjuk adni, de a következményeket mindenképpen mérlegelni kell” – jegyezte meg.
Kiemelte, hogy további hatékony fellépésre van szükség a pénzügyi korrupció ellen, valamint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a bűnösök elnyerjék büntetésüket.
Rogán Antal kiemelte: a Fidesz országgyűlési csoportja azt várja el a hatóságoktól, hogy a Magyar Nemzeti Bank vizsgálata és a feljelentése után a lehető legrövidebb időn belül lépjenek fel a bűnösök ellen, és tárják fel a szervezett bűncselekmény-sorozatot. „Tudni szeretnénk azt is, hogy kik voltak a haszonélvezői a szervezett bűncselekmény-sorozatnak, amely Buda-Cash-ügy néven híresült el – mondta. – Tudni szeretnénk azt is, hogy az egyéb pénzügyi vállalkozásoknál zajló pénzügyi korrupció kinek a részvételével, kinek a bűnössége mellett, kinek a hasznára történt.”
Az MNB kompromisszumok nélkül folytatja le a célvizsgálatokat a befektetési szolgáltatóknál, és szigorító törvénycsomagra tesz majd a jegybank javaslatot – mondta Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a parlament gazdasági bizottságának keddi ülésén.
Példaként elmondta: rövidíteni kell az átfogó vizsgálatok közötti időt, a könyvvizsgálók kontrollját is szigorítani kell, a KELER-nél pedig el kell érni a számlák ügyfelenként való nevesítését. Hozzátette: szigorú előírásokat kell megfogalmazni arról, hogy egy-egy befektetési szolgáltatónál hány évig lehet „munkában” egy könyvvizsgáló, a rotációjukra jobban kell odafigyelni a jövőben, emellett a belső ellenőrök tevékenységét is javítani kell.
A gazdasági bizottság elnöke a Magyar Nemzeti Bankot arra kérte a Fidesz frakció nevében, hogy továbbra is ugyanilyen határozott, eltökélt és kompromisszum nélküli vizsgálatokat folytasson le a pénzügyi korrupció feltárására.
Arról is szólt, hogy amint az MNB a szükséges törvénymódosításokra javaslatot tesz, amelyek további eszközöket adnak neki a hatékony fellépésre, majd beadja őket a kormánynak, a Fidesz parlamenti képviselőcsoportja kezdeményezi majd, hogy az Országgyűlés a házszabálytól eltérően, rendkívüli sürgősséggel döntsön róluk.
Kiemelte: a Fidesz elvárja az ellenzéki frakcióktól, hogy támogassák a javaslatokat a minél hatékonyabb fellépés érdekében.
A DRB Bankcsoport felszámolása kapcsán az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) mintegy 73 ezer ügyfél számára fizet kártalanítást, első körben 103 milliárd forint értékben. A 64 ezer magánszemély közül 22.558 (100 ezer forint alatti megtakarítással rendelkező) ügyfélnek a mai naptól kézbesíti a Magyar Posta a kártalanítási összeget. Ezzel egy időben a többi magánszemély, valamint 10 ezer jogi személy betétes számára is megkezdődött az értesítések postázása. Az OBA a kártalanítás ötödik munkanapjára az érintett betétesek 95,5 százalékának adatállományát feldolgozta és kifizetésre átadta a kifizető-szervezetek számára (Magyar Posta, OTP Bank és a takarékszövetkezetek).
A DRB-csoport felszámolása kapcsán az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) mintegy 73 ezer ügyfél számára fizet kártalanítást, első körben 103 milliárd forint értékben. A 64 ezer magánszemély közül 22 558 – százezer forint alatti megtakarítással rendelkező – ügyfélnek a mai naptól kézbesíti a Magyar Posta a kártalanítási összeget, írja közleményében az OBA.
Kiemelik, hogy ezzel egy időben a többi magánszemély, valamint 10 ezer jogi személy betétes számára is megkezdődött az értesítések postázása. Az OBA a kártalanítás ötödik munkanapjára az érintett betétesek 95,5 százalékának adatállományát feldolgozta és átadta a kifizető szervezetek – Magyar Posta, OTP Bank és a takarékszövetkezetek – számára.
„A DRB-bankcsoport betéteseit érintő kifizetés az eddigi legnagyobb kihívást jelenti az OBA számára, mivel az egyidejűleg legtöbb ügyfelet érintő kártalanításnak minősül. Partnereinkkel együtt ezúttal is minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy gyorsan eljusson a kifizetőhelyekhez a betétesek pénze, és a törvényben előírt 20 munkanapnál mindenki gyorsabban hozzájusson a megtakarításához” – mondta el Fekete-Győr András, az OBA ügyvezető igazgatója.
