A korai húsvét miatt alig van vágni való bárány az uniós piacon, az árak pedig a szűkös kínálathoz igazodva jelentősen emelkedtek – tudta meg lapunk Hajduk Pétertől. A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója elmondta, az állatok egy része még nem érett a vágásra, az alacsonyabb súlyú állatokért azonban többet fizetnek a kereskedők. A külpiacokra szállított állatok többsége 18 és 24 kiló között mozog, ezekért a példányokért kilónként 980–1100 forintot kapnak a termelők. A kisebb súlyú, úgynevezett tejesbárányok ára ennél magasabb. Az első húsvéti szállítmányok már 2-3 hete elindultak, a juhszövetség előrejelzése szerint az idei szezon az ünnepek utáni néhány hétre kitolódik majd.
Egy évben hozzávetőlegesen 600 ezer bárányt exportálnak a magyar gazdák, ennek durván egyharmadát, 150-200 ezer bárányt adnak el a húsvéti időszak alatt a gazdálkodók. – Nyugat-Európában ilyenkor a spanyol, a francia és a magyar termelőkön kívül más nem szállít húsvéti bárányt. A déli államokban azonban elképzelhetetlen húsvét báránysült nélkül – jegyezte meg az ügyvezető igazgató.
Döntő többségében Olaszország a cél, ott a prémiumminőségű magyar húst elsősorban az igényesebb, tehetősebb vásárlók keresik. Emellett jelentős a németországi, az osztrák és a svájci export is, de hetente kisebb mennyiségben Japánba is szállítanak a magyar termelők.
Hajduk Péter a belföldi eladásokkal kapcsolatban elmondta: Magyarországon nem számít hagyományos húsvéti ételnek a bárányhús, ugyanakkor az elmúlt években rendre megnő a kereslet az ünnepek környékén. Évente 10-15 ezer állatot vágnak le hazai fogyasztásra, ami a boltokba, áruházláncokba és éttermekbe kerül ilyenkor. – A bárányhús nem az olcsó kategóriájú termékek közé tartozik. Egy kiló csontos hús ára – bár az elmúlt évhez képest nem volt áremelkedés – 2500 és 4000 forint körül mozog, így számos család nem engedheti meg magának – mondta.
A magyar bárány egyébként az extraminősége miatt számít keresett terméknek az Európai Unióban. – Partnereink elsősorban azért veszik a magyar állatot, mert tudják, hogy kiváló technológiával, jó takarmányozás mellett előállított extraminőségű fehér húsról van szó. Szinte az anyja alól, tejen nevelkedő korban adjuk el az állatokat, így az élvezeti értéke és az íze is egészen más. A kereslet pedig azért is olyan magas, mivel ebben a kategóriában nagyon szűk a kínálat az uniós piacon – jegyezte meg Hajduk Péter.
Szavai szerint az Európai Unió nyolcvan százalékban önellátó a bárányhús terén, így 20 százalékban importra szorul, amelyet főleg új-zélandi, uruguayi és ausztrál birkahússal pótolnak. Ennek az íze és a minősége azonban összehasonlíthatatlan a magyar termékkel. – A magyar báránynak gyakorlatilag nincs versenytársa az uniós piacon. Ha kétszer ennyit termelnénk, mint ma, azt is gond nélkül el tudnánk adni az unióban – hívta fel a figyelmet az ügyvezető igazgató.
Meglátása szerint az állatlétszám növeléséhez minden feltétel adott. Az európai uniós támogatások emelkedése, a kedvező piaci hangulat hozzájárulhat ahhoz, hogy a következő években a jelenlegi 935-940 ezres létszám elérje az 1,2-1,5 milliót. Az ország megfelelő legelőterületekkel rendelkezik és szükséges munkaerőből sincs hiány. – 1-1,2 millió hektár gyepterület van az országban, amelynek a felét nem hasznosítjuk legeltetéses állattartással. Azokban a térségekben pedig, ahol az intenzív juhtartásban nagy lehetőségeket látunk – elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod megyében –, a munkanélküliség igen magas, így az állatlétszám növelésével munkahelyeket is létrehozhatnánk az ágazatban – jegyezte meg.
