A Népszabadság közölt részleteket abból a 2011-es háttéranyagból, mely a KDNP által megálmodott vasárnapi zárás hatásait vizsgálja. A cikk nem véletlenül citálja Orbán akkori szavait: „Amíg heti ötnapi munkából nem lehet megélni Magyarországon, addig nincs arra lehetőség, hogy a boltok vasárnap zárva tartsanak”.
Az NGM a hatástanulmány létét, nemlétét firtató újságírói kérdésekre azt válaszolta, hogy csak a kormány által beterjesztett javaslatokról kell ilyet készíteni, így ennek létéről nem tud. Ismert, úgy hidalták át ezt a problémát, hogy egyéni képviselői indítványban kezdeményezték a törvényt.
A 2011-es jóslat szerint egyedül az áfakiesés 7,6 milliárd forintot tesz ki, a „keletkező” 10-15 ezer munkanélkülinek pedig 2,3-3,4 milliárd forintot kell segélyként fizetni.
Az NGM délután kiadott egy közleményt, amit változtatás nélkül közlünk:
A nemzetgazdasági tárca illetékesei megdöbbenéssel értesültek arról, hogy a sajtóban megjelent hírek szerint kiszivárogtak egy hatástanulmány részletei a vasárnapi pihenőnap lehetséges következményeiről. A Nemzetgazdasági Minisztériumnak nincs tudomása arról, hogy ebben a témában elemzés született volna a minisztérium megbízásából.
A sajtóban megjelent – a minisztérium számára ismeretlen – tanulmány megállapításai és kockázati elemei hiteltelenek. A média által közöltekkel ellentétben nem igaz, hogy bárki munka nélkül maradna a vasárnapi pihenőnap bevezetése miatt. Ebből következően az sem igaz, hogy nőnének a munkanélküli segélyekre fordított kiadások, illetve hogy az intézkedés járulék- vagy adóbevétel kiesést okozna. A Nemzetgazdasági Minisztérium nem számolt, és nem is számol forgalom kieséssel a vasárnapi pihenőnap bevezetése miatt.
A sajtóban idézett tanulmány megállapításai és logikája, talán 2011-ben még helytállóak lehettek volna, de ma már érvénytelenek. Abban az időszakban a gazdasági világválságnak, valamint a 2010 előtti kormányok felelőtlen politikájának köszönhetően a magyar gazdaság és társadalom még nem tudta volna ezt a kereskedelemben dolgozó munkavállalók érdekeit szem előtt tartó fontos lépést veszteségek nélkül kezelni. Azonban az elmúlt évek következetes, a gazdaság élénkítését célzó, valamint a munkahelyteremtést elősegítő politikájának eredményeként mára már a munkaerőpiacra és a költségvetésre gyakorolt negatív hatása a vasárnapi munkavégzés tilalmának teljes mértékben megszűnt.
A nemzetközi példák is bizonyítják - az Európai Unióban ugyanis Ausztriában, Németországban, Belgiumban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Finnországban, Görögországban és Spanyolországban is korlátozzák valamilyen módon a vasárnapi nyitva tartást -, hogy ezen intézkedés a vásárlói szokások módosulásán kívül sem a fogyasztás mértékét, sem a turisztikai bevételeket, sem pedig a gazdaság egészét nem érintik hátrányosan. Ezzel szemben a kivételek meghatározásának következtében a kiskereskedőket, a kistermelőket és a piacokat jelentős helyzeti előnybe hozza, amelynek egyértelmű nemzetgazdasági hozadéka van.
