Fazekas Sándor kiemelte: a magyar méhészek 1,1 millió méhcsaláddal évente 22-24 ezer tonna mézet állítanak elő. Ennek több mint háromnegyedét exportálják, 95 százalékban a nyugat-európai piacokra. Az unió mézkereskedelmének 40 százaléka Magyarországról származik, a mézexport éves árbevétele 60 millió euró körüli – tette hozzá.
Közölte: fontos, hogy a jó minőségű magyar méz közvetlenül jusson a piacokra és a termékek csomagolásában, illetve feldolgozásában is versenyképesek legyünk a nemzetközi piacokon.
A tárcavezető rámutatott, hogy világviszonylatban Magyarországon a második legnagyobb a méhsűrűség. „Ez azt jelzi, hogy az emberek nálunk szeretik ezt a tevékenységet, értenek hozzá és látnak benne perspektívát” – fogalmazott. Megjegyezte, hogy a méhészet nemcsak munka, de szenvedély és alkotási lehetőség is.
Tájékoztatása szerint a magyar méz legjelentősebb felvevőpiaca jelenleg Németország, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia. Emellett az elmúlt néhány évben a honi fogyasztás is a hétszeresére nőtt, mellyel lassan felzárkózunk az uniós átlaghoz.
Fazekas Sándor szólt arról is: a tárca célja az ágazat termékeinek további népszerűsítése, hiszen „ezek évszázadok alatt az ételektől a gyógyszereken át a kozmetikumokig szervesen beépültek a magyarság életformájába, maga a méz pedig része étkezési kultúránknak”.
