A KSH adatai szerint a 15–64 éves korcsoportban 4,086 millióan dolgoztak, így foglalkoztatási arányuk 1,8 százalékponttal, 62,4 százalékra emelkedett. A foglalkoztatottak számának növekedése a munkaerőpiacon megjelenő aktívak létszámának 62 ezres növekedése mellett 17 ezer embert szívott föl az egy évvel azelőtt még munkanélküliek közül – derül ki a KSH adataiból. A számok azt is megmutatják azonban, hogy a korosztály lélekszáma az előző negyedévhez képest 17 ezerrel, egy év alatt 62 ezerrel csökkent, ami szintén megjelenik az aktivitási arány 1,6 százalékpontos növekedésében, amely így 67,7 százalékosra emelkedett.
A legjobb munkavállalási korú 25–54 éves korosztályban 39 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, amivel 1,3 százalékponttal, 79,5 százalékosra javult a foglalkoztatottsági arány. Ugyanilyen arányban javult a 15–24 éves fiatalok foglalkoztatottsága, és 23,9 százalékos rátát hozott a foglalkoztatottak 264 ezres száma. Az idősebb, 55–64 éves korosztályban 2,8 százalékponttal 43 százalékra javult a foglalkoztatottság, és a dolgozók létszáma megközelítette a 600 ezret
A 15–64 éves férfiak foglalkoztatási aránya 1,7 százalékponttal 68,3 százalékosra javult azzal, hogy a foglalkoztatottak száma 37 ezerrel nőtt egy év alatt, és meghaladta a 2,2 milliót. A korosztályban foglalkoztatott nők létszáma 41 ezerrel 1,882 millióra nőtt, és a foglalkoztatottsági ráta 1,8 százalékponttal 56,7 százalékosra javult.
Idén az első negyedévben 348 ezer volt a munkanélküliek száma, 17 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal 7,8 százalékra csökkent – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal.
Az előző negyedévvel, a múlt év negyedik negyedévével összehasonlítva 30 ezerrel többen voltak állástalanok, és a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal emelkedett. Az idei első negyedévi 7,8 százalékos munkanélküliségi arány a tavaly május–július közötti időszak óta a legmagasabb.
A 15–64 éves férfiak körében a 186 ezren kerestek munkát, és a 7,8 százalékos munkanélküliségi arány 0,4 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A nők körében 0,6 százalékponttal csökkent a munkanélküliség, és a 7,9 százalékos arány alig tér el a férfiakétól, amit részben az alacsonyabb, 61,6 százalékos aktivitási ráta magyaráz a férfiak 74,0 százalékos aktivitásával szemben.
A munkanélküliek 18,3 százaléka a munkaerőpiacon csak kis számban jelen lévő 15–24 éves korosztályból került ki, e korcsoport 19,4 százalékos munkanélküliségi rátája 1,6 százalékponttal lett alacsonyabb egy év alatt. A 25–54 évesek, a legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal, 6,9 százalékra csökkent, az 55–64 éveseké ezzel szemben 0,4 százalékponttal, 7,0 százalékra emelkedett.
A munkanélküliek 44,8 százaléka tartósan munkanélküli, azaz legalább egy éve volt állástalan. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,4 hónap volt.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint március végén 462 ezer volt a nyilvántartott álláskeresők létszáma, 7 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt.
Nem voltak még ilyen jó azonos időszaki foglalkoztatási adatok, mint idén az első negyedévben, amióta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – a rendszerváltozás óta – méri – reagált Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerda délelőtt az M1 aktuális csatornán a friss foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokra.
Úgy fogalmazott: sose lesz elégedett, de nagyon kedvezőnek nevezte, hogy több mint 14 hónapja 4 millió felett van a foglalkoztatotti létszám, és tartósan 400 ezer alatt van a munkanélküliek száma. Hozzátette ugyanakkor, amíg egy ember is van az országban, aki munkát keres és nem talál, addig feladatuk van. Ahhoz, hogy 3 százalék körülire – mintegy 150-200 ezer emberre – csökkenjen a munkanélküliségi ráta 2018-2019-re, még rengeteg a teendő – hangsúlyozta Czomba Sándor.
Egészséges tendenciának nevezte, hogy mind az 50 év felettiek, mind a 25 éven alattiaknál, a férfiaknál és a nőknél egyaránt javult a foglalkoztatottsági helyzet. Régiónként vizsgálva: a hét régióból ötben javult, egyben stagnált, egy régióban minimálisan romlott a helyzet – fejtette ki az államtitkár.
Kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy mivel a január-márciusi időszakban ötezerrel kevesebben voltak közmunkán, így a bővülés nem a közmunkának köszönhető. A versenyszférában nőtt a leginkább a foglalkoztatottság, azon belül például a feldolgozóiparban, építőiparban és a mezőgazdaságban – mondta, és megjegyezte, hogy a közfoglalkoztatást, mint elsősorban a munkanélküli segélyen lévők számára áthidaló megoldást jelentő formát a továbbiakban is meg kívánják tartani – hangsúlyozta.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte, hogy folyamatos a foglalkoztatottak számának növekedése, már több mint 4,1 millió ember dolgozik Magyarországon. A tovább élénkülő foglalkoztatás, a növekvő reálbérek, a kiváló fogyasztási adatok tovább javítják a magyar családok anyagi helyzetét és segítik a gazdaság növekedését – fogalmaz közleményében a tárca, hozzátéve, hogy a kormányzat célzott foglalkoztatási programjai elősegítik a foglalkoztatás további bővülését.
