Eltérő vélemények a kiskereskedelem alakulásáról

Az infláció kérdésében egyetértettek az elemzők.

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzői kommentárjukban kifejtik: a kiskereskedelmi teljesítmény bővülésében továbbra is nagy szerepet játszik a nem élelmiszer jellegű cikkek – például ruházat –, illetve az üzemanyag forgalma. Érdemes lesz figyelemmel kísérni a márciusi kiskereskedelmi adatokat, amelyekben már részben tükröződni fog a vasárnapi zárva tartás hatása is, tették hozzá.

A fogyasztói árak a februári 1 százalékos csökkenés után márciusban kisebb ütemben, de szintén mérséklődtek: átlagosan 0,6 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal szerdán.

A hivatal szintén szerdán megjelentetett első becslése alapján a kiskereskedelmi forgalom 6,2 százalékkal nőtt februárban az egy évvel korábbival összevetve a naptárhatástól megtisztított és a nyers adatok szerint egyaránt. Emellett közölték a külkereskedelem és az ipari termelés adatait is.

Németh Dávid kiemelte: elsősorban az üzemanyagok drágulása miatt lassult a fogyasztói árak csökkenésének üteme márciusban, emellett a feldolgozatlan élelmiszerek árának emelkedése is felfelé hajtotta az inflációt. Hozzátette, hogy a tartós fogyasztási cikkek ára havi összevetésben tovább nőtt, és a szolgáltatások árában szintén meglátszik a hónapok óta élénkülő kereslet.

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely arra számít, hogy az inflációs ráta a következő hónapokban is nulla százalék körül ingadozhat, és csak az év végén kerülhet stabilan a pozitív tartományba, „ha az olajár nem szól közbe”. Amennyiben a forint jelentősen erősödne az elkövetkezendő hetekben-hónapokban, az veszélyt jelentene a jegybank inflációs céljára, aminek következtében a monetáris tanács a márciusban újraindított kamatcsökkentési ciklust elnyújthatja egészen addig, amíg a forint újra el nem kezd gyengülni – fejtették ki.

Ipari termelés

Banki elemzők az ipari termelés dinamikus bővülésére számítanak az év további részében, a termelés növekedését az európai konjunktúra, valamint a belső kereslet élénkülése is támogatja.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az év első hónapjaiban a Suzuki modellváltása és ezzel összefüggően a kapacitások felfutása, valamint a jelentősen bővülő feldolgozóipari beruházások is új lendületet adhatnak a termelésnek. Az év második felében pedig a tavalyi alacsony bázis miatt tovább élénkülhet az ipari termelés dinamikája. A belső és külső kereslet javulása szintén az ipari termelés élénkülését támogathatja. A szakértő idén az ipar 7 százalékos növekedésével számol a tavalyi 7,6 százalékos bővülés után.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az ipari termelés 5-6 százalékos ütemben növekedhet tovább, ennek fenntartását segíti az európai konjunktúra javulása. Hozzáfűzte, hogy pontosabb képet majd a részletes adatok fényében lehet alkotni, de a mostani kilátások alapján idén a magyar ipar 5,7 százalékos bővülésre lehet képes.