Eltérő vélemények a kiskereskedelem alakulásáról

Az infláció kérdésében egyetértettek az elemzők.

A Központi Statisztikai Hivatal szerdán közzétett adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom 6,2 százalékkal nőtt februárban az egy évvel korábbival összevetve a naptárhatástól megtisztított és a nyers adatok szerint egyaránt, januárban pedig 8,7 százalékkal emelkedett. Suppan Gergely szerint a háztartások fogyasztását, így a kiskereskedelmi forgalom növekedését jelentősen támogatja a devizahitelek idei elszámolása, mivel érdemben növeli a háztartások elkölthető jövedelmét. A forgalom növekedését az üzemanyagárak meredek zuhanása is segíti – fejtette ki. Suppan a kiskereskedelmi forgalom 5 százalék feletti növekedésére számít, amelyben azonban a pénztárgépek bekötése miatti fehéredés is szerepet játszik. Hozzátette, hogy a vasárnapi zárva tartás okozhat átmeneti kilengéseket, de ezt az elkölthető jövedelem érdemi növekedése jelentősen ellensúlyozhatja. Az üzemanyagárak esése, valamint az energiahordozók árainak csökkenése miatt nem kizárható további rezsicsökkentések felfelé jelentősen eltéríthetik a prognózistól a fogyasztás és a GDP idén várható növekedését.

Vámos György szerint a forgalom bővülésében nagy szerepet játszik a netes pénztárgépek bekötésének köszönhető piactisztulás, de a következő hónapok tendenciájával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy ennek hatása folyamatosan megjelenik az éves bázisban, mivel tavaly évkezdettől fokozatosan nőtt a bekötött pénztárgépek száma. Az OKSZ főtitkára kifejtette: a kiskereskedelmi forgalom alakulása a gazdasági teljesítményhez igazodik, az idénre várt 2,5-3 százalékos bővülésnél azonban magasabb lehet a lakossági fogyasztás bővülése, ami a netes pénztárgépeknek köszönhető. Bár kisebb mértékben, de a februári növekedésben emellett a reálkeresetek, reáljövedelmek növekedése is szerepet játszott – tette hozzá. Vámos György az év egészében a kiskereskedelmi forgalom bővülésére számít, párhuzamosan a gazdaság bővülésével, valamint a piac tisztulásával.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a 6,2 százalékos bővülés elmarad a januáritól, de összhangban van a szektortól várt 6 százalékos bővülést jósoló előrejelzéssel. A szakértő is úgy véli, hogy a növekedésben szerepe van a kiskereskedelem fehéredésének, a nettó jövedelmek emelkedésének, ezen keresztül pedig a lakossági fogyasztás bővülésének, vagyis a korábban elhalasztott vásárlások is hajtják a boltok forgalmát. Németh Dávid szerint idén a kiskereskedelem 6 százalékkal növekedhet.

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzői kommentárjukban kifejtik: a kiskereskedelmi teljesítmény bővülésében továbbra is nagy szerepet játszik a nem élelmiszer jellegű cikkek – például ruházat –, illetve az üzemanyag forgalma. Érdemes lesz figyelemmel kísérni a márciusi kiskereskedelmi adatokat, amelyekben már részben tükröződni fog a vasárnapi zárva tartás hatása is, tették hozzá.

A fogyasztói árak a februári 1 százalékos csökkenés után márciusban kisebb ütemben, de szintén mérséklődtek: átlagosan 0,6 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal szerdán.

A hivatal szintén szerdán megjelentetett első becslése alapján a kiskereskedelmi forgalom 6,2 százalékkal nőtt februárban az egy évvel korábbival összevetve a naptárhatástól megtisztított és a nyers adatok szerint egyaránt. Emellett közölték a külkereskedelem és az ipari termelés adatait is.

Németh Dávid kiemelte: elsősorban az üzemanyagok drágulása miatt lassult a fogyasztói árak csökkenésének üteme márciusban, emellett a feldolgozatlan élelmiszerek árának emelkedése is felfelé hajtotta az inflációt. Hozzátette, hogy a tartós fogyasztási cikkek ára havi összevetésben tovább nőtt, és a szolgáltatások árában szintén meglátszik a hónapok óta élénkülő kereslet.

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely arra számít, hogy az inflációs ráta a következő hónapokban is nulla százalék körül ingadozhat, és csak az év végén kerülhet stabilan a pozitív tartományba, „ha az olajár nem szól közbe”. Amennyiben a forint jelentősen erősödne az elkövetkezendő hetekben-hónapokban, az veszélyt jelentene a jegybank inflációs céljára, aminek következtében a monetáris tanács a márciusban újraindított kamatcsökkentési ciklust elnyújthatja egészen addig, amíg a forint újra el nem kezd gyengülni – fejtették ki.

Ipari termelés

Banki elemzők az ipari termelés dinamikus bővülésére számítanak az év további részében, a termelés növekedését az európai konjunktúra, valamint a belső kereslet élénkülése is támogatja.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az év első hónapjaiban a Suzuki modellváltása és ezzel összefüggően a kapacitások felfutása, valamint a jelentősen bővülő feldolgozóipari beruházások is új lendületet adhatnak a termelésnek. Az év második felében pedig a tavalyi alacsony bázis miatt tovább élénkülhet az ipari termelés dinamikája. A belső és külső kereslet javulása szintén az ipari termelés élénkülését támogathatja. A szakértő idén az ipar 7 százalékos növekedésével számol a tavalyi 7,6 százalékos bővülés után.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az ipari termelés 5-6 százalékos ütemben növekedhet tovább, ennek fenntartását segíti az európai konjunktúra javulása. Hozzáfűzte, hogy pontosabb képet majd a részletes adatok fényében lehet alkotni, de a mostani kilátások alapján idén a magyar ipar 5,7 százalékos bővülésre lehet képes.