Már a Kehi vizsgálatának 2011-es kezdete után észre lehetett volna venni, hogy valami nincs rendben a brókercég körül. Ezt valószínűsíti a következő történet is. Valamikor a kétezres évek elején egy kollégiumi szobában két-három egyetemi hallgató kisebb forgalmú és értékű részvények forgalmát manipulálja. Hirtelen megszólal a telefon, s egy hang a pénzügyi felügyelet osztályvezetőjeként mutatkozik be, majd megadja telefonszámát, hogy lássák, valóban az, akinek mondja magát. A diákok visszahívják az osztályvezetőt, aki elmondja, látják, mivel foglalkoznak, s felszólítja őket, fejezzék be a részvények manipulálását, mert az törvénytelen.
A történetet Torba Tamás mondta el lapunknak. A közgazdász a sztorival arra akarta fölhívni a figyelmet, hogy már jó évtizeddel ezelőtt is megvoltak az eszközei a pénzügyi felügyeletnek arra, hogy észrevegye a brókercégeknél és egyéb befektetési szolgáltatóknál zajló szabálytalanságokat.
Vagyis nehezen magyarázható, hogy a pénzügyi terület felügyeletéért felelős szerveknek – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), majd 2013 végétől a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti részlege – miért nem tűntek fel a Quaestornál zajló szabálytalanságok. Ha pedig feltűntek, miért nem léptek fel azok ellen hatékonyan, hogyan fogadhatták el a cég beszámolóját. A közgazdász szerint különösen akkor tűnik súlyosnak a mulasztás, ha figyelembe vesszük a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) minapi közleményét, amely szerint az MFB kezdeményezésére már 2011-ben vizsgálatot indított a hivatal a Quaestor tulajdonában lévő győri stadion építéséhez adott hitel ügyében. Az MFB nagyjából 17 milliárd forint hitelt nyújtott, a Kehi pedig azt állítja, hogy „a hitelek jövőbeni törlesztése már a hitelkihelyezéskor is bizonytalan volt, megfelelő biztosítékokat pedig a bank nem kötött ki”. A vizsgálat nemrég zárult le, a hivatal a közelmúltban feljelentést is tett.
Ha pedig a PSZÁF-nak nem tűntek fel a Quaestor körüli szabálytalanságok, akkor legalább a felügyeletnek a jegybankba olvasztásakor észre kellett volna venni őket. Torba Tamás azt is furcsának találja, hogy a nyomozás megindítása után szinte azonnal közölték, 160 milliárd forintnyi vagyont találtak a brókercégnél, de az nem tudni, mi alapján becsülték meg annak értékét. Ha a cég nyilvántartása alapján, akkor az események ismeretében az összeg nagysága is megkérdőjelezhető. Az is nagy kérdés, hogy hova tűnhetett négy rövid hónap alatt az ügyfelektől beszedett kétszáztízmilliárd forint. A szakértő szerint ennek kisebb részét – nagyjából a valódi kötvények hatvanmilliárdját – felhasználhatták a korábbi kötvények után ígért kamatok kifizetésére, de az egész összeg ehhez túl nagy. S miután készpénzben nem lehet felvenni ekkora összeget, érdemes lenne a jegybanknak utánanéznie, hova és mekkora összegeket utaltak a Quaestor-számlákról. Ha a szálak offshore cégekhez vezetnek, ma már azt sem lehetetlen felderíteni, kik állnak mögöttük.
Az is érthetetlen számára, hogy a Befektetővédelmi Alap (Beva) miért vállalta hatmillió forintig a kártalanítást, holott ez nem lenne kötelessége. A legfurcsábbnak viszont azt tartja, hogy bár a Buda-Cash és Hungária Értékpapír ügyében is hasonló bűncselekmény gyanúja vetődött fel, ott nem hoztak létre külön alapot a károsultak igényeinek kielégítésére, míg a Quaestor esetében még jogszabályt is hoztak a kártalanításról. A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége szerint pedig alkotmányellenes a Quaestor-kötvény károsultjainak egyedi kártalanításáról szóló törvény, mert hiányzik a közérdek a rendelkezésből.
Hasonlóan vélekedik a Quaestor-kártalanításról a tizenegy évvel ezelőtti Baumag-ügy felszámolója, Wortmann György. A Napi Gazdaságnak nyilatkozva arról beszélt, a Baumag 12 ezer kisbefektetője fiktív szövetkezeti jegyet kapott, hasonlóan a Quaestor-károsultakhoz, akik fiktív kötvényekhez jutottak. A felszámoló szerint döbbenetes, miként engedélyezhették, hogy ugyanaz a vállalkozás és annak leánycége legyen egy ilyen értékpapír kibocsátója és forgalmazója. A felszámoló furcsának tartja azt is, hogy amíg a Quaestor-károsultakat kártalanítják, a Baumag-ügy károsultjait nem.
A kártalanításról Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is beszélt egy sajtótájékoztatón. Magyarázata szerint a Quaestor piramisjáték, ami mögött nincs vagyon, ezért kell külön kezelni az itt kárt szenvedetteket. A károsultak a kormányablakokban adhatják be kárigényüket.
Témába vágó hír, hogy a Figyelő értesülése szerint a Hungária Értékpapír Zrt.-t a cég alapítói, K. Lászlóné és S. István által indított, több ezer embert érintő piramisjáték döntötte be. A ceglédi irodában dolgozó tulajdonosok a cég budapesti irodájának háta mögött hamisítottak okiratokat és sikkasztottak a gyanú szerint.
