Hová lettek a Quaestor-pénzek?

Már 2011-ben észre kellett volna vennie a brókercég körüli szabálytalanságokat a felügyeletnek.

Az is érthetetlen számára, hogy a Befektetővédelmi Alap (Beva) miért vállalta hatmillió forintig a kártalanítást, holott ez nem lenne kötelessége. A legfurcsábbnak viszont azt tartja, hogy bár a Buda-Cash és Hungária Értékpapír ügyében is hasonló bűncselekmény gyanúja vetődött fel, ott nem hoztak létre külön alapot a károsultak igényeinek kielégítésére, míg a Quaestor esetében még jogszabályt is hoztak a kártalanításról. A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége szerint pedig alkotmányellenes a Quaestor-kötvény károsultjainak egyedi kártalanításáról szóló törvény, mert hiányzik a közérdek a rendelkezésből.

Hasonlóan vélekedik a Quaestor-kártalanításról a tizenegy évvel ezelőtti Baumag-ügy felszámolója, Wortmann György. A Napi Gazdaságnak nyilatkozva arról beszélt, a Baumag 12 ezer kisbefektetője fiktív szövetkezeti jegyet kapott, hasonlóan a Quaestor-károsultakhoz, akik fiktív kötvényekhez jutottak. A felszámoló szerint döbbenetes, miként engedélyezhették, hogy ugyanaz a vállalkozás és annak leánycége legyen egy ilyen értékpapír kibocsátója és forgalmazója. A felszámoló furcsának tartja azt is, hogy amíg a Quaestor-károsultakat kártalanítják, a Baumag-ügy károsultjait nem.

A kártalanításról Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is beszélt egy sajtótájékoztatón. Magyarázata szerint a Quaestor piramisjáték, ami mögött nincs vagyon, ezért kell külön kezelni az itt kárt szenvedetteket. A károsultak a kormányablakokban adhatják be kárigényüket.

Témába vágó hír, hogy a Figyelő értesülése szerint a Hungária Értékpapír Zrt.-t a cég alapítói, K. Lászlóné és S. István által indított, több ezer embert érintő piramisjáték döntötte be. A ceglédi irodában dolgozó tulajdonosok a cég budapesti irodájának háta mögött hamisítottak okiratokat és sikkasztottak a gyanú szerint.