Tavaly augusztusban függesztette ki adásvételi szerződését egy osztrák gazdálkodó a Győr-Moson-Sopron megyei Győrsövényháza önkormányzatának falára. Andreas Schindler egy 12,28 aranykorona értékű, 0,47 hektáros, valamint egy 14,73 aranykorona értékű, 0,56 hektáros szántót szeretett volna megvásárolni. A vállalkozó a hírek szerint jó kapcsolatot ápol az önkormányzattal, a helyi falunapot például jelentős összeggel támogatja.
Ennek ellenére egy ideig úgy látszott, hogy a vásárlás meghiúsul, mivel a területre bejelentkezett Bőszéné Mák Éva is, akinek helyi gazdálkodóként elővásárlási joga van a területre.
A múlt év májusában életbe lépett földforgalmi törvény rendelkezései megnehezítik a földvásárlást. Az ügyletet előbb a helyi gazdákból álló földbizottságnak, majd a megyei agrárkamarának is jóvá kell hagynia. Habár mindkét testület a helyben lakó gazdálkodót hozta ki győztesnek, a döntés ellen fellebbezett az osztrák vállalkozó. Az adásvételről így már a helyi önkormányzatnak kellett döntést hoznia.
Csapó-Molnár Violetta, az Enesei Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője lapunknak elmondta: az önkormányzat február 5-i ülésén tárgyalta a földadásvétel ügyét, ahol a képviselő-testület az osztrák gazdának szavazott bizalmat. Az önkormányzat döntését a földforgalmi törvény egyik passzusával indokolta, miszerint ha esély van arra, hogy az elővásárlásra jogosult az elővásárlási jogát visszaélésszerűen használja fel, akkor nem támogatandó a földszerzése.
A településen ugyanakkor az a hír járja, hogy a képviselő-testület döntésére nagyobb befolyással volt a tény, miszerint az osztrák vállalkozó jelentős összeggel járul hozzá a helyi falunap létrehozásához, míg a Bősze házaspár vélhetően anyagiakkal nem támogatja az eseményt.
Bősze Kolozs, a győrsövényházi földbizottság vezetője lapunknak elmondta: a helyben gazdálkodók közt nem szokás a másik földvásárlását megvétózni. – A feleségemmel éppen azért jelentkeztünk ezért a földterületért, hogy az osztrák vállalkozó ne tudja megvenni – hívta fel a figyelmet. Szavai szerint Andreas Schindlernek nem ez volt az első próbálkozása. Korábban vételi ajánlatot tett egy másik területre is, ám az adásvételt a földbizottság és az agrárkamara is elutasította.
Bőszéné Mák Éva felháborítónak tartja az indoklást, mivel törvény adta elővásárlási jogát nem visszaélésre kívánja használni, hanem a megszerzett területen gazdálkodni szeretne. Elmondása szerint keresi a jogorvoslati lehetőségeket. – Egyetlen hektár föld sincs a nevemen, ez lett volna az első terület, amit megvásárolok. Ezzel szemben az osztrák vállalkozó több ezer hektáron gazdálkodik – jegyezte meg.
Az üggyel kapcsolatban lapunk megkereste a Földművelésügyi Minisztériumot is. Nagy István, a tárca parlamenti államtitkára elmondta: a magyar kormány napról napra azért harcol a parlamentben és az európai színtéren is, hogy megvédje és magyar kézben tartsa a termőföldet. Ezért felháborítónak tartja, hogy egy önkormányzat ilyen kicsinyes szempontok alapján dönt. – Tudomásom szerint egyedi esetről lehet szó, ezért remélem, hogy nem válik gyakorlattá az önkormányzatoknál a hasonló eljárás. Ellenkező esetben törvényhozói szinten kell megoldást találni a problémára – jegyezte meg.
A földszerzések kérdése most különösen érzékeny témának számít, mivel az Európai Bizottság nemrég jelentette be, hogy újabb kötelezettségszegési eljárást indít hazánk ellen a földtörvény kapcsán. A bizottság szerint ugyanis a földtörvény egyes rendelkezései nem egyeztethetők össze a letelepedési szabadsággal és a tőke szabad áramlásával sem. Nagy István szerint a magyar kormány kiáll az álláspontja mellett, s bár a jogszabályban biztosan szükség lesz valamilyen módosításra, érdemi változásra nem kell számítani. – Sokszor egy-egy szó, egy-egy kifejezés értelmezésén vitázunk az unióval. Ezért olyan kompromisszumos megoldást kell találnunk, amely eloszlatja az esetleges félreértéseket, a jogszabály alapfeladatát viszont nem érinti – tette hozzá.
A brüsszeli testület hivatalos felszólítólevelére két hónap alatt kell választ adnia a magyar kormánynak. A tavaly május elsején életbe lépett szabályozással kapcsolatban az Európai Bizottság többek közt a gazda fogalmának törvényi meghatározását kifogásolja, mivel a magyar előírások szerint a gazdálkodónak magának kell gazdálkodnia a földön. A bizottság emellett szót emelt az adásvételi szerződések jóváhagyásával összefüggésben is, valamint problémásnak vélte, hogy a földszerzést bizonyos szakmai ismeretek meglétéhez köti a magyar jogszabály.
A földforgalmi törvény ellen korábban Ausztria is erősen tiltakozott. A szomszédos ország azt kifogásolta, hogy az új szabályozás olyan haszonélvezeti jogokat is megszüntet, amelyeket szerintük korábban törvényesen jegyeztettek be magyar termőföldekre osztrák gazdák. A jogszabály nem titkolt szándéka ugyanis, hogy a korábban zsebszerződések útján az osztrák vállalkozókhoz került birtokok újra magyar kézbe kerüljenek.
