Úgy látszik, sokkal komolyabb fenntartásokat fogalmazott meg az Európai Bizottság (EB) a magyarországi uniós támogatások felhasználásával kapcsolatban, mint az az eddigi kormányzati kommunikációból kitűnik. – Az EB tavaly szeptemberben 451 millió euró, azaz mintegy 135 milliárd forint értékű magyarországi projekt finanszírozását szakította meg a 2007 és 2013 közötti időszak gazdaságfejlesztési operatív programjában, miután egy tavaly májusi ellenőrzés „súlyos, rendszerszintű gyengeségeket” tárt fel a projektek kiválasztásánál – közölte tegnap Jakub Adamowicz, a bizottság regionális politikáért felelős szóvivője.
Jakub Adamowicz hozzátette, miután a kiigazító intézkedéseket nem hajtották végre, a bizottság felfüggesztette a kifizetéseket a program egészét tekintve, de „büntetésről nincs szó, mind a pénzek folyósításának megszakítása, mind a kifizetések felfüggesztése része a szokásos eljárásnak, ha a bizottság szabálytalanságokat talál”.
A kormány szerdán még azt mondta, hogy Brüsszel azért állította le az uniós finanszírozással megvalósuló hazai beruházásokat, mert technikai jellegű problémák vannak a pályázatok elbírálási rendszerében.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára úgy fogalmazott: a bizottság a tavaly kezdődött ellenőrzés során konkrétan azt vizsgálta, hogy a magyarországi intézményrendszer a lehető legkörültekintőbben járt-e el akkor, amikor a győztes pályázatokat kiválasztotta. Mint ismeretes, emiatt 700 milliárd forintnyi támogatási programot fagyasztott be az Európai Bizottság (EB). Csepreghy azt is hangsúlyozta, hogy a 2007-ben kezdődött hétéves uniós ciklus pályázati rendszerét még a szocialista kormányok idején dolgozták ki, bár elismerte: a 2010-es választások után felálló új kabinet sem változtatott a struktúrán.
A lapunk birtokába is került bizottsági jelentés szerint ugyanakkor ennél súlyosabb megállapításokat tettek a brüsszeli testület ellenőrei. Ebből az április 10-én keltezett dokumentumból kitűnik, hogy többtucatnyi túlárazott beruházást találtak az ellenőrök, munkagépek esetén nem volt ritka a kétszer–hatszor drágább beszerzés, míg munkabérek esetében előfordult, hogy hétszer–kilencszer magasabb összeget fizettek ki más, hasonló projektek átlagkiadásaihoz képest. A bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy ezek a szabálytalanságok a magyar ellenőrző szerveken átmentek, azaz súlyos hiányosságok vannak a magyar irányítási és ellenőrző rendszerben is.
A szúrópróbaszerűen vizsgált ötvenöt pályázatból tizenhat megbukott, ami közel harmincszázalékos arány a mintavétel során. Itt érdemes megjegyezni, hogy a kabinet tavaly év elején átalakította a pályázati rendszert, amely augusztusra készült el, ugyanakkor a szúrópróbaszerű vizsgálatokat novemberben végezték el a brüsszeli ellenőrök, vagyis a rendszer átalakítása után. A 444.hu portál információi szerint az Európai Bizottságnak nem azzal van gondja, amit a kormányzati kommunikáció állít. Míg a magyar kormány elszámolástechnikai ügynek állítja be a mostani esetet, az unió most is ugyanazt kifogásolja, amit a tavaly novemberi vizsgálata megállapított: a pénzeket a pályázatokon irányítottan juttatták bizonyos cégeknek. A lap által tegnap ismertetett vizsgálati anyag szerint a pályázatoknál a kért referenciákat, a határidőket és egyéb körülményeket szükségtelenül úgy határozták meg, hogy a kiírásnak csak egy szűk kör felelhessen meg.
– Az Európai Bizottság a gazdaságfejlesztési operatív program három programrészének negyvenkétezer projektjéből hatot kifogásolt, és három-négy olyan megjegyzést tett, ami a pályázatok elbírálására vonatkozik; a kormány megfontolja az EB javaslatait – reagált tegnap Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a brüsszeli dokumentumra. Kiemelte: a felfüggesztett három programrész nettó értéke százötvenmilliárd forint, vagyis a hétszázmilliárd forintból ennyit függesztettek fel valójában, ennyit még nem fizettek ki. A miniszter az MTI tudósítása szerint elmondta: az EB megjegyzéseket tett ugyan a pályázatok elbírálására, de az akkor használt módszert már 2014-ben megváltoztatták, mert a kormány is úgy vélte, hogy a korábbi pályázati elbírálási rend nem alkalmas arra, hogy objektív, az ország érdekét is szolgáló pályázati döntések szülessenek.
A kormány megfontolja a bizottsági véleményt, és kész levonni a tanulságokat, ugyanakkor pénzügyi veszteség nem fenyeget, mert ha pénzügyi korrekcióra kerül is sor, akkor ez még az idén jóváírható, és a tartaléklistásoknak kiosztható vagy új pályázatot is le lehet bonyolítani. Azt is elmondta, hogy a 8200 milliárdos, teljes „kasszán” belüli hibaarány két százalék alatti, ezzel Magyarország a közép-európai országok közül vezető helyen van a törvényesség és a szabályosság tekintetében.
