A szúrópróbaszerűen vizsgált ötvenöt pályázatból tizenhat megbukott, ami közel harmincszázalékos arány a mintavétel során. Itt érdemes megjegyezni, hogy a kabinet tavaly év elején átalakította a pályázati rendszert, amely augusztusra készült el, ugyanakkor a szúrópróbaszerű vizsgálatokat novemberben végezték el a brüsszeli ellenőrök, vagyis a rendszer átalakítása után. A 444.hu portál információi szerint az Európai Bizottságnak nem azzal van gondja, amit a kormányzati kommunikáció állít. Míg a magyar kormány elszámolástechnikai ügynek állítja be a mostani esetet, az unió most is ugyanazt kifogásolja, amit a tavaly novemberi vizsgálata megállapított: a pénzeket a pályázatokon irányítottan juttatták bizonyos cégeknek. A lap által tegnap ismertetett vizsgálati anyag szerint a pályázatoknál a kért referenciákat, a határidőket és egyéb körülményeket szükségtelenül úgy határozták meg, hogy a kiírásnak csak egy szűk kör felelhessen meg.
– Az Európai Bizottság a gazdaságfejlesztési operatív program három programrészének negyvenkétezer projektjéből hatot kifogásolt, és három-négy olyan megjegyzést tett, ami a pályázatok elbírálására vonatkozik; a kormány megfontolja az EB javaslatait – reagált tegnap Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a brüsszeli dokumentumra. Kiemelte: a felfüggesztett három programrész nettó értéke százötvenmilliárd forint, vagyis a hétszázmilliárd forintból ennyit függesztettek fel valójában, ennyit még nem fizettek ki. A miniszter az MTI tudósítása szerint elmondta: az EB megjegyzéseket tett ugyan a pályázatok elbírálására, de az akkor használt módszert már 2014-ben megváltoztatták, mert a kormány is úgy vélte, hogy a korábbi pályázati elbírálási rend nem alkalmas arra, hogy objektív, az ország érdekét is szolgáló pályázati döntések szülessenek.
