A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvényt előreláthatóan az idén, a második fél évben módosíthatja az Országgyűlés, az előterjesztés már a döntéshozók előtt van – mondta lapunknak Németh István, a Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége (Mahal) elnöke, az egyik legnagyobb hazai tógazdaság, a Tógazda Halászati Zrt. elnök-vezérigazgatója. Mint kifejtette, a módosítás értelmében a magyar természetes vizeken 2016-tól megszüntetik a kereskedelmi célú halászati engedélyek kiadását, azaz jövőre már csak hobbiból lehet halászni.
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) közleménye szerint a változtatás bevezetését az indokolja, hogy az érintett vizek meghatározó többségén 2015 végén járnak le a haszonbérleti szerződések. A Mahal elnöke rámutatott: Magyarországon évente húszezer tonna halat fognak ki hálóval a gazdaságok tavaiból és a természetes vizekből, a módosítás ennek a mennyiségnek egy-két százalékát érintheti, a halászok közül pedig mintegy 1500-2000 főt. A szaktárca szerint pedig a hivatásos halászok tudásával és eszközparkjával végezhető ökológiai szelektív halászatra, valamint időszakosan a halmentésre a továbbiakban is szükség lesz a természetes vizeken.
– A jogszabályi változás tehát nem jelenti teljes mértékben a kereskedelmi halászat beszüntetését, de korlátozza azt – hívta fel a figyelmet Németh István. Úgynevezett kereskedelmi halászok korábban voltak a Balatonon is, ahol azonban Fazekas Sándor még vidékfejlesztési miniszterként 2013 decemberében határozatlan időre leállíttatta a halászatot. Így csak a Tisza bizonyos szakaszain maradtak még olyan halászok, akik a kifogott halat egyénileg vagy szövetkezeten keresztül értékesítik. A halászok korlátozás nélkül, többféle hálóval halászhatnak kereskedelmi célból is a módosítás hatálybalépéséig, utána azonban csak egy adott méretű, háromszor három méteres emelőhálóval emelhetik ki a természetes vizekből a halakat, a zsákmányt pedig kizárólag otthon, családi körben fogyaszthatják el.
– Ezek a halászok kereskedelmi mennyiségű halat fogtak, esetenként akár több tonnát is – magyarázta a Mahal elnöke. A problémát nem is igazán tevékenységük korlátozása okozza, hiszen nyilvánvaló, hogy a 350 ezer fős horgásztársadalom érdekeltsége azt kívánta, hogy Magyarország természetes vizeiben több hal maradjon nekik. A gond az, hogy a természetes vízi halászok eszközeiket ugyan megtarthatják, de nincs döntés arról, hogy az ökológiai szelektív halászat és az időszakos halmentés mellett foglalkoztatja-e majd őket valaki. – Van továbbfoglalkoztatási szándék, de erről még nem született rendelet – hívta fel a figyelmet Németh István. Hozzátette: ezeknek az embereknek egy része nyilván elmegy az ágazatból, másik részük pedig vélhetőleg az új vízkezelőtől, a horgászoktól kaphat majd feladatokat.
