Mentőövre várnak a magyar halászok

Egyelőre nincs döntés arról, mi legyen azokkal a halászokkal, akiknek a halászati törvény módosítása nyomán fel kell hagyniuk a kereskedelmi célú halászattal a magyar természetes vizeken.

Nevük elhallgatását kérő halászok szerint a természetes erőforrásokkal való gazdálkodásba így belenyúlni nem bölcs dolog. Nem értik például azt, hogy miért kell egy több ezer éves foglalkozást gyökeresen átalakítani, miközben a parlamenttől pár kilométerre is tanyáznak kormoránok. – Ezek a madarak annyi halat esznek meg – éves szinten 2500 tonnát – a természetes vizekből, amennyit a halászok kiemelnek, őket mégse vadássza le senki – érvelnek. A horgászok ugyanis évente a természetes vizekből mintegy 4500 tonna halat fognak ki, míg a halászok zsákmánya 2200–2400 tonna.

A tervezett változást mindenesetre információink szerint a horgászhobbiját nem titkoló Áder János köztársasági elnök is várja azokkal együtt, akik a horgászturizmus növekedésétől a turisztikai bevétel több milliárd forintos bővülését remélik.

Az április 1-jétől élesben működő elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) érdekes módon éppen azt nem lehet nyomon követni, amiért az ekáer kitalálták. Ez esetben konkrétan azt, hogy mennyi halat szállít egy bizonyos jármű. A kamion ekáerben megadandó bruttó tömegében ugyanis benne van annak a víznek a tömege is, amiben a halak fickándoznak.

Keveset fogyasztunk

A magyarok évente és fejenként mintegy 4,5 kilogramm halat esznek meg, ennek 40 százaléka importból származik. Jelentősen magasabb az uniós átlagfogyasztás: 22-24 kilogramm évente, szemben a 19 kilogrammos világátlaggal. Az uniós halfogyasztás hatvan százalékát importból fedezik. Borítékolható, hogy a tervezett természetes vízi halászati korlátozás megvalósulása esetén közelítjük majd az uniós átlagot.