Az előző, március 24-ei kamatdöntő ülésen is 15 bázispontos alapcsökkentésről döntött a testület. Akkor Matolcsy György jegybankelnök bejelentette, hogy újabb kamatcsökkentési ciklust indult, amelyet szavai szerint addig érdemes folytatni, amíg a középtávú inflációs célt – egy új, rugalmasabb keretben – el nem érik.
Hozzátette, hogy a kamatcsökkentés erősíti a növekedést, támogatja a kormány gazdaságpolitikáját, illetve a központi bankot a középtávú inflációs cél elérésében.
A monetáris tanács szerint az óvatos kamatcsökkentés mindaddig folytatódhat, amíg az a középtávú inflációs cél elérését támogatja. A kamatdöntő ülésről kiadott közleményben a testület úgy ítéli meg, hogy előrejelzéseik feltételeinek teljesülése mellett „az inflációs kilátások és a reálgazdaság ciklikus pozíciója az irányadó ráta csökkentése és a tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutat”. Megjegyzik azt is, hogy a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol.
Elemzők szerint megfelelt a piaci várakozásoknak a jegybank 15 bázispontos keddi kamatcsökkentése, és további hasonló lépésekkel várhatóan 1,5 százalékig csökkenhet az alapkamat.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint egyértelműen erre számított a piac, az elmúlt időszakban a forint árfolyama erősödött, kedvező volt a nemzetközi környezet és az infláció továbbra is negatív tartományban maradt. Az újabb kamatvágás függ egyebek közt az inflációs folyamatoktól, valamint a nemzetközi környezet alakulásától, de egyelőre inkább a kamatcsökkentés folytatódhat, óvatos, apró lépésekkel – mondta az elemző az M1 tévécsatornán.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere küldött írásos kommentárjában azt emelte ki, hogy a piac az elkövetkező hónapokra további vágásokat áraz, a várakozások szerint az MNB egészen 1,5 százalékig mérsékli majd az alapkamatot. Ezt a forgatókönyvet jelenleg két esemény veszélyeztetheti: egy esetleges görög csőd, illetve a várható amerikai kamatemelések bizonytalan hatása.
