A kormánypárti politikus előterjesztői expozéjában a pénzügyi rendszer rendbetételének újabb lépéseként beszélt az indítványról, kifejtve: korábbi javaslatuk arról szólt, hogy „megfogják” a bűnösöknél keletkezett vagyont. A mostani javaslatot sajátosnak nevezte, amelyet szavai szerint a Quaestor sajátos helyzete indokol, miszerint más brókercégekkel ellentétben a társaság saját kötvényeit árusította túl, összesen 150 milliárd forinttal többet adott el, mint amennyire lehetősége lett volna.
Célként jelölte meg, hogy a károsultaknak ne kelljen kivárniuk az évekig tartó, kétes kimenetelű bírósági eljárásokat, és ne fordulhasson elő az, ami például a Hajdú-Bét esetében, ahol az emberek hosszú pereskedés után sem élhettek igényükkel.
Tuzson Bence elmondta, hogy a jogszabály a kárrendezés folyamatát szabályozza, és lényegében minden károsultat érint. Az újonnan felálló alap harmincmillió forintig ad kártérítést a vélt vagy valós kötvénnyel rendelkező becsapott, megtévesztett ügyfeleknek – fejtette ki, jelezve, hogy annak a hetvenhárom ügyfélnek, akinek ennél nagyobb az igénye, elfogadhatja a harmincmillió forintot vagy peres úton érvényesítheti igényét.
Értékelése szerint a kárt szenvedett emberek gyorsított eljárásban megkaphatják pénzüket, ugyanis harminc napjuk van igényeik beterjesztésére, azt harminc nap alatt elbírálják, és újabb harminc nap után sor kerül a kifizetésre.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a bankok képviselői nem zárkóztak el a brókerbotrány miatt beterjesztett egyes módosításoktól, illetve a Quaestor-kártalanítási alap felállítását kezdeményező javaslattól, a bankszövetség ugyanakkor jelezte a Quaestor-törvénnyel kapcsolatos aggályait.
Kovács Levente főtitkár elmondta: az álláspontokat ismertették, érdemi eredményről azonban egyelőre nem tudnak beszámolni. A főtitkár szerint a kiindulópontok is lényegesen eltérnek. „A Magyar Bankszövetség nem üdvözölte a Beva döntését. Nem látjuk a felelősségvállalási összeghatár megötszörözésének szakmai indokait. Egyetértünk abban, hogy a csalókon kattanjon a bilincs, azonban a csaló brókerek tetteiért nem tartozunk felelősséggel. Abban is egyetértünk, hogy a bankszektor már most is túlterhelt” – fogalmazott.
Hozzátette: helyzetértékelésük szerint a különböző adóterhek és szabályozások miatt az elmaradó beruházások ma már több kárt okoznak az országnak, mint amennyi hasznot hoznak a belőlük származó bevételek.
A Befektető-védelmi Alap igazgatósága a jegybank kezdeményezésére pénteki ülésén döntött arról, hogy kártalanítja a Quaestor Értékpapír Zrt. fiktív kötvénnyel rendelkező befektetőit. Arra a kérdésére, hogy ezt milyen összeghatárig teszi, a szervezet azt a választ adta, hogy „a Beva jogalkalmazó, így mindenkor a hatályos jogszabályok alapján látja el feladatait, így amint új jogszabály lesz, a Beva annak megfelelően fogja végezni a munkáját”.
