Bár az immár országos működési engedéllyel bíró, nemzeti gázszolgáltatóvá előlépett Főgáz semmilyen különleges előnyt nem kínál leendő partnereinek, hamarosan a lakosság nagyobbik hányada arra eszmélhet, hogy szolgáltatóváltásra kényszerül, s a társaság ügyfele lesz. Értesüléseink szerint ugyanis a francia hátterű GDF Suez után hamarosan a német E.ON is visszaadhatja a háztartások földgázzal történő kiszolgálásához szükséges úgynevezett egyetemes szolgáltatási engedélyét. Emellett a harmadik területi gázellátó céget, a Tiszántúli Gázszolgáltatót birtokló olasz Eni konszern is hasonló lépést fontolgat. Ha ez bekövetkezne, akkor egy csapásra az állami tulajdonú Főgáz Zrt. válna a mintegy 3,3 millió hazai lakossági fogyasztó ellátójává. Így a családok gázellátásán a kormány által mesterségesen leszorított gázdíjak miatt keletkező évi több tízmilliárd forint nagyságrendű veszteség is az állami gázvállalatnál csapódna le. Csakúgy, mint a nem fizető felhasználók miatt évről évre halmozódó több milliárd forint kintlévőség – állítják szakértők. Szerintük a Főgáznál jelentkező hiányt később adóforintokból kellene pótolni, ami az Európai Unió szabályai szerint tiltott állami támogatásnak minősülne. Abban az esetben pedig, ha a Főgáz – természetesen a többi esetleg piacon maradó szolgáltatóval együtt – engedélyt kapna a kormánytól a gázárak emelésére a veszteségei lefaragásához, a lakosság a jelenleginél többet fizetne a gázért. Adófizetőként vagy fogyasztóként, de a családoknak előbb-utóbb meg kell fizetniük a földgáz valós árát – állítják a szakértők.
Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem Stratégiai és Nemzetközi Menedzsment Kutatóközpontjának vezetője úgy véli: a kormány jelenleg tudatosan törekszik a hazai lakossági gázpiacon tevékenykedő nemzetközi cégek kiszorítására. Ha viszont ez befejeződik, várhatóan arra összpontosít majd a kabinet, hogy megszűnjön a kisfogyasztói gázpiac veszteséges működése. A manapság ráfizetéses üzletágat pedig a későbbiekben már egyeduralkodó Főgáz támogatása érdekében akár a lakossági gáztarifák emelése nélkül is nyereségessé alakíthatja a kormányzat. Egyrészt azért, mert az utóbbi időszakban jelentős mértékben csökkentek a nemzetközi gázbeszerzési árak, s közben a háztartások gázdíjai nem mérséklődtek – így ezer köbméternyi orosz import gázért manapság mintegy 260 dollárt kell fizetni a korábbi 300 dollár feletti árszint helyett; s eközben a családok továbbra is köbméterenként 70 forint körüli árat fizetnek. Másrészt az idehaza kitermelt évi hozzávetőleg másfél milliárd köbméter gáz árát is a kabinet határozza meg. Mostanság köbméterenként 30 forint körül mozog az átvételi ár, s addig ennyi is marad, amíg a kormány másképp nem dönt. Mindezek a körülmények pedig elegendő mozgásteret adnak ahhoz, hogy a kabinet díjemelések nélkül is nullszaldóssá vagy profittermelővé tegye a Főgázt.
Érdemes megjegyezni: eddig a háztartások nem jelentkeztek át tömegesen a többi területi gázszolgáltatótól a Főgázhoz – noha a Főgáz már évek óta toborozhat ügyfeleket a Tigáz szolgáltatási területén. A szakértők szerint egyelőre nem éri meg váltani. A háztartások ugyanis általában akkor szánják rá magukat ilyen lépésre, ha legalább tíz százalék árengedményt kapnak új szolgáltatójuktól. Ilyesmiről azonban a Főgáz tervezett terjeszkedése esetében értesüléseink szerint szó sincs.
A Főgáz ügyfelei már a nemzeti közműszolgáltatás keretében veszik igénybe a gázszolgáltatást, a váltást azoknak kell kezdeményezniük, akiknek nem az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.-hez tartozó Főgáz biztosítja a földgázt – közölte a napokban a Főgáz. Ez a bejelentés pedig nehezen értelmezhető, mert az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, a Főgáz pedig a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában áll. Így két különálló állami vállalatról kell beszélni; a Főgáz nem tartozik az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.-hez.
Németh Lászlóné, a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár a múlt hét közepén jelentette be, hogy az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. április 1-jén megkezdte működését a gázüzletágban. Azt is közölte, hogy az immár országos lakossági gázszolgáltatóvá vált Főgáz Zrt. a saját és a postai ügyfélszolgálatokon, összesen 300 helyen várja a költségeik csökkentésére törekvő, átjelentkezni kívánó fogyasztókat. Azt azonban az államtitkár nem tette világossá, hogy az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. és a Főgáz pontosan milyen üzleti kapcsolatban áll, és az ügyfelek hogyan csökkenthetik a költségeiket a Főgázhoz való átjelentkezéssel. Németh Lászlóné arra az újságírói kérdésre, hogyan kínálhat kedvezőbb gázárat az új szolgáltató a régieknél, azt válaszolta: a lakossági, kisvállalkozói körben a mérőórák nagysága befolyásolja a díjat, ezeket a berendezéseket kisebbekre tervezik cserélni.
Az óránkénti 20 köbméter alatti kapacitású mérőegységek esetében azonban a nem ipari fogyasztók körében egységes a gáztarifa. Ennél nagyobb mérőórája pedig csak néhány nagyobb társasháznak van. Ezért nem világos, hogy az államtitkár pontosan milyen fogyasztói kört biztat óracserére, eltekintve a néhány száz nagyméretű lakóblokktól.
Kérdéseinkkel megkerestük az államtitkárságot, ahol először írásbeli válaszokat ígértek. Később azonban telefonon azt közölték, hogy „az ismert okokból” nem nyilatkoznak lapunknak.
