Varufákisz és Lagarde az IMF közleménye szerint nem hivatalos találkozót tartott a görög reformprogramról. Lagarde elmondta, hogy hétfőn folytatódnak a részletekbe menő tárgyalások Athén és Brüsszel között. A görög kormány már korábban közölte, hogy a pénzügyminiszter hétfőn találkozik az amerikai pénzügyminisztérium tisztségviselőivel.
Dmitrisz Mardasz görög pénzügyminiszter-helyettes pénteken elutasította azokat a híreszteléseket, miszerint az ország fizetésképtelen volna.
Görögországnak 650 millió eurót kell átutalnia külföldi hitelezőinek áprilisban, ebből 450 millió eurót április 9-én az IMF-nek. Emellett 2,4 milliárd euró értékű görög kincstárjegy jár le a hónapban, valamint további 1,7 milliárd eurót kell előteremteni a bérek és nyugdíjak kifizetésére.
A görög államkincstár azonban üres, és a nemzetközi hitelezők – az Európai Unió, az Európai Központi Bank, illetve a Nemzetközi Valutaalap – nem segítenek addig, amíg megállapodásra nem jutnak az Aléxisz Cíprasz vezette új baloldali kormánnyal a reformokról. Athén azt reméli, hogy a hitelezők jóváhagyják az általa előterjesztett reformcsomagot és így megkapja az EU/IMF-mentőprogramból megmaradt utolsó, 7,2 milliárd eurós hitelrészletet, valamint az Európai Központi Banknak a görög államkötvényekből származó 1,9 milliárd eurós hasznát is.
A görög pénzügyi válságra csak az európai családon belül lehet megoldást találni – jelentette ki Janisz Varufákisz görög pénzügyminiszter a Naftemboriki gazdasági lapban hétfőn megjelent interjúban.
Janisz Varufákisz hangsúlyozta, hogy „rossz szolgálatot tesznek” Európának mindazok, akik különféle forgatókönyveket gyártanak Görögország euróövezeti kilépésére.
Azokról a nemzetközi sajtóban felkapott találgatásokról szólva pedig, amelyek szerint Görögország orosz és kínai hitelekért házal, leszögezte: „A válság rendezése csak Európára tartozik, és az EU keretein belül kell megoldást találni rá.”
A görög pénzügyminiszter szerint az ország adósságának problémáját átstrukturálással és a GDP-növekedés üteméhez rögzített törlesztéssel lehetne megnyugtatóan rendezni.
Londoni pénzügyi elemzők szerint hozzávetőleg egy hónapnyi türelmi ideje lenne Görögországnak a csődhelyzet hivatalos megállapításáig, ha nem teljesítené a héten az esedékessé váló adósságszolgálati kötelezettségeit.
A Bank of America Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) közgazdászai a görög kormánynak valószínűleg meg kell csapolnia a helyi önkormányzatok és egyéb állami intézmények készpénztartalékait ahhoz, hogy tudjon fizetni.
A ház által felvázolt alternatív forgatókönyv szerint ha ez mégsem sikerül és Görögország csütörtökön hátralékba kerül az IMF-fel szemben, akkor a valutaalap első lépésként sürgönyben követelné az elmaradt törlesztési részlet befizetését Athéntól.
A cég hangsúlyozza, hogy amíg ez nem történik meg, Görögország nem használhat fel további IMF-forrásokat, és nem is kérhet további segítséget a pénzügyi szervezettől.
Ha Görögország két hét után sem fizet, újabb üzenetet kap az IMF-től, ezúttal már „a kialakult helyzet súlyosságáról”. A valutaalap ebben az üzenetben is sürgetné az elmaradt részlet azonnali és teljes befizetését.
Egy hónapnyi elmaradás után az IMF vezérigazgatója tájékoztatná a szervezet végrehajtó testületét, hogy az adott törlesztési kötelezettség lejárt, és a „kritikus eseményláncolat” valójában ezzel kezdődne – áll a Bank of America Merrill Lynch londoni elemzőinek forgatókönyvében.
A görög kormány és az euróövezeti stabilitási alap (EFSF) közötti megállapodás alapján ha az IMF vezetése hivatalos értesítést kap az adott kötelezettséghányad teljesítésének elmulasztásáról, az az EFSF-fel szembeni kötelezettségek esetében is csődeseménnyel érne fel. Az EFSF-nek ebben az esetben jogában állna azonnali hatállyal és teljes egészében esedékessé nyilvánítani a vele szembeni görög tartozások tőkehányadát. E forgatókönyv alapján Görögország hivatalosan májusban kerülne törlesztési csődhelyzetbe.
A Bank of America Merrill Lynch elemzői hangsúlyozzák, hogy ha Athén össze is tudja szedni valahogy a csütörtökön esedékes IMF-törlesztésre a pénzt, május 1-jén 200 millió, május 12-én további 763 millió eurót kellene fizetnie.
A görög törlesztési csőd növekvő kockázatát más nagy londoni házak is folyamatosan jelzik.
A Fitch Ratings a minap leminősítette Görögország addig is mélyen spekulatív – vagyis messze nem befektetési ajánlású – államadós-besorolását, mindenekelőtt azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy megnőtt a görög szuverén törlesztési csőd kockázata.
A nemzetközi hitelminősítő az addigi „B”-ről „CCC”-re rontotta a hosszú futamidejű hazai és külső görög adósságkötelezettségek osztályzatát. A Fitch Ratings osztályzati módszertanának meghatározása szerint a „CCC” besorolás jelentős adóskockázatra és a törlesztési csőd valós lehetőségére utal.
A görög adósosztályzat leminősítéséhez fűzött elemzésében a Fitch kiemelte azt a véleményét, hogy a piaci hozzáférés hiánya, a hivatalos hitelezőktől várt pénzügyi segítség időbeni folyósításának bizonytalan kilátása és a görög bankszektor feszes likviditási kondíciói szélsőséges mértékű nyomást gyakorolnak a görög költségvetési szféra finanszírozhatóságára.
