Rövidesen eldönti a Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt. (Tigáz) anyavállalata, az olasz Eni cég is, hogy a német E.ON-hoz, illetve a francia GDF-hez hasonlóan kivonul-e a magyar lakossági gázpiacról – értesült lapunk iparági forrásokból. A döntés főként azon múlik, hogy megfelelőnek minősíti-e a Tigáz vezetése az úgynevezett kötelező felajánlás keretében az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. társaság gázipari leányvállalata, a Magyar Földgázkereskedő (MFGK) Zrt. által pénteken ajánlott földgázárat.
Úgy tudjuk: abban az esetben, ha a júliusban kezdődő új, úgynevezett gázévre vonatkozó nagykereskedelmi ár meghaladja a jelenlegi köbméterenként 91 forintos szintet, akkor a Tigáz nem fogadja el az árajánlatot. A cég ugyanis már ezen a beszerzési árszinten is veszteséget termel a lakossági szektorban. Tavaly például 14,8 milliárd forint volt a ráfizetés nagysága a mintegy 1,2 millió háztartási ügyfelet ellátó Tiszántúli Gázszolgáltatónál. Az MFGK pénteken nyilvánosságra hozott árajánlatáról tegnap lapzártánk után határozott a Tigáz igazgatósága. A lakossági gázpiacról történő kilépésről pedig várhatóan néhány héten belül dönt az anyavállalat, az Eni vezetősége.
Abban az esetben, ha az Eni is távozik a lakossági piacról, akkor az állami kézben lévő Főgáz Zrt. marad az egyedüli az üzletágban, mintegy hárommillió kisfogyasztóval, miután a másik két területi földgázszolgáltató, az E.ON és a GDF már visszaadta úgynevezett egyetemes szolgáltató engedélyét. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) pedig a napokban már nyilvános felhívást is közzétett a földgáz egyetemes szolgáltatók körében az engedélye visszavonását kérő két társaság, az E.ON Energiaszolgáltató Kft. és a GDF Suez Energia Magyarország Zrt. felhasználóinak ellátására. – A felhívásra az egyetemes szolgáltatóknak húsz munkanapjuk van ajánlatot tenni – közölte a MEKH. A beérkező ajánlatok értékelése után a hivatal az ellátásbiztonság szempontjai alapján választja ki a legkedvezőbbet.
A MEKH a mérlegelés során előnyben részesítheti a kivonuló egyetemes szolgáltató teljes ellátási területének lefedésére adott ajánlatot, illetve az olyan egyetemes szolgáltató ajánlatát, amelynek a működési engedélyében meghatározott ellátási területe kiterjed az E.ON vagy a GDF Suez területére. Ilyen szolgáltató pedig csak egyetlenegy van, a Főgáz, amelynek az egész országra kiterjedő működési engedélye van.
Ha nem érkezik ajánlat, vagy az energiahivatal nem megfelelőnek ítéli a beérkező ajánlatokat, akkor az ellátásbiztonság és az ügyfélkiszolgálás legmagasabb szintjére törekedve jelöl ki az ügyfeleket átvevő egyetemes szolgáltatót vagy egyetemes szolgáltatókat. Az új szolgáltató kiválasztása után az átadás-átvétel hónapokat vesz igénybe – tudatta a MEKH. A szakhatóság közleményében hangsúlyozta, hogy a felhasználók folyamatos ellátása garantált, a hivatal kizárólag abban az esetben vonja vissza a földgáz-szolgáltatási működési engedélyt, ha a felhasználók folyamatos ellátása egy másik szolgáltatóval megoldott.
Az állami tulajdonban lévő Főgáz a háztartásokkal együtt a kivonuló cégek veszteségeit is átveszi, ami évente több tízmilliárdos tétel. Így a jövőben a rezsiharc árát nem a külföldi tulajdonú gázszolgáltatók, hanem a családok állják majd teljes egészében, mivel a gázszolgáltatás valós költségeit a későbbiekben vagy az állami rezsicég ügyfeleként, vagy adózóként fizetik meg az emberek. Azt, hogy ez hosszú távon nem kis költség, a mostanra egyedüliként talpon maradt Eni példája is mutatja. A társaság a privatizáció idején ötvenmilliárd forintot fektetett be magyar leányvállalatába, majd ez után további százmilliárd forintot fordított az elmúlt években az árkorlátozásokkal ráfizetésessé tett Tigáz működésének a fenntartására. A cégnek a működési kiadások mellett az elmúlt időszakban csak a legszükségesebb fejlesztésekre volt pénze, így visszafogta a beruházásait.
