Jelentős átalakuláson ment át a nyugdíjak kifizetésének rendszere az elmúlt tíz évben. A 2000-es évek közepén a nyugdíjaknak még csak a huszonöt százalékát utalták bankszámlára, a fennmaradó részét pedig a postások vitték ki a kedvezményezettek lakcímére. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) tájékoztatása szerint jelenleg már fele-fele arányban utalják, illetve viszi ki a postás az időskorúak juttatását. Az ONYF adatai szerint a banki utalások átlagos havi mértéke 113 ezer forint, míg a postások átlagosan 91 ezer forintot visznek ki minden hónapban az időseknek.
Az adatok láttán könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy a frissen nyugdíjba vonulók kérik inkább az utalást, de a kép árnyaltabb. – Az aktív munkavállalói kor megszűnésével egyre többen mondják fel a bankszámláikat a pénzintézeteknél – mondta lapunknak Matits Ágnes. A nyugdíjszakértő szerint az újonnan nyugdíjba vonulók sokallják a bankszámla-vezetési díjat, és az egyéb költségeket, sőt a tranzakciós illeték mértékét is. – Anyagilag kifizetődőbb, ha a Magyar Posta munkatársai hozzák ki a juttatást, mivel ez a szolgáltatás ingyenes – tette hozzá a szakértő.
A nyugdíjaskor elérésével párhuzamosan megnő a szépkorúak pénzügyi tudatossága, mivel a nyugellátásból származó jövedelmek általában alacsonyabbak a fizetéseknél, ezért Farkas András, a Nyugdijguru.hu honlap alapító nyugdíjszakértője szerint jobban odafigyelnek a havi költésekre. – Jellemzően amúgy is csak az olcsóbb havidíjú, alapszámla-vezetési szolgáltatásokat veszik igénybe a nyugdíjasok – mondta a szakértő.
Farkas András szerint a városban élők kevésbé hajlanak a bankszámláik megszüntetésére, miután a szolgáltatás előnye, hogy közel vannak a bankfiókok, ahol havonta egyszer felveszik a nyugdíjukat.
A spórolás érthető a szakértő szerint, mivel az utolsó fizetésnek átlagosan csupán a nyolcvan százalékát teszi ki a nyugdíj, vagyis alacsonyabb jövedelemből kell kijönni. – A nyugdíj összege alapvetően két tényező függvénye: az 1988. január 1. óta szerzett, nyugdíjjárulék-alapot alkotó kereseteinkből számított nettó átlagkeresetünk összege, valamint az életünk folyamán szerzett összes szolgálati időnk egész években mért hosszától függő nyugdíjszorzó százalékos mértéke – mondta Farkas András.
Országos statisztikai átlagban a nyugdíjak értékét méri az úgynevezett helyettesítési ráta, amely azt mutatja meg, hogy a nyugdíjba vonulásunk előtti utolsó aktív keresetünk nettó összegének hány százaléka lesz várhatóan a nyugdíjunk összege. A modellszámítások szerint 2030-ban már csak 50-60 százalék körül várható a jelenleg 80 százalékos érték, 2040 után pedig 30 százalékra zuhanhat – tette hozzá. A magyar társadalom gyors öregedése, a várható élettartamok emelkedése, valamint a gyermekszületések számának csökkenése miatt 2030-ban már legalább félmillió járulékfizetővel lesz kevesebb, mint ma. – A külföldön dolgozó nagyjából félmillió magyar pedig nem itthon fizeti járulékait, ami ugyancsak egyre fájóbb hiányt okoz a nyugdíjkasszában – hangsúlyozta Farkas.
