A hét magyarországi régió közül hat továbbra is részesülhet az Európai Bizottság felzárkóztatási alapjából, az uniós átlag 90 százalékát meghaladó fejlettségi szinten lévő Közép-Magyarországon azonban csak a beruházások 50 százaléka mögött állhat európai uniós forrás. A magyar kormány deklarált célja az ország centralizáltságának oldása, de így sem marad fejlesztések nélkül Budapest és környéke.
A 2014–2020-as programozási időszakban a Versenyképes Közép-Magyarország operatív program (Vekop) keretein belül a 144 milliárd forint uniós támogatáshoz ugyanennyi nemzeti önrész társul, így 288 milliárd forint értékben valósulhatnak meg projektek. A Vekop alapvető célja a térség kiegyensúlyozott fejlődésének előmozdítása a társadalmi-gazdasági különbségek csökkentésével, a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése a kutatás-fejlesztés és innováció hatékonyabbá tételével. További prioritás az energiahatékonyság növelése. Az újjáépített városi területeken több mint százezer négyzetméter új zöldfelületet vár el Brüsszel, a szén-dioxid-kibocsátást is 30 ezer tonnával csökkenteni kell.
Észak-Magyarország, az Észak- és a Dél-Alföld, a Közép-, a Nyugat- és a Dél-Dunántúl abban egyezik, hogy egyik régióban sem éri el az egy főre jutó bruttó hazai termék az EU-átlagot. Ezek a térségek a Terület- és településfejlesztési operatív program (TOP) keretéből fejleszthetnek – 1050 milliárd bizottsági, valamint 180 milliárd hazai – összesen 1230 milliárd forint forrásból. Még így is átlagosan alig több mint 200 milliárd jut egy régióra az évtized végéig, vagyis Közép-Magyarország még mindig jobban jár a Vekoppal. Az Európai Bizottság a TOP-keret fejében azt várja hazánktól, hogy városi rehabilitációs programokon keresztül javuljon a hátrányos területek népességének életminősége, és célzott terület az idegenforgalom növelése turisztikai beruházások révén. Emellett az egészségügyi szolgáltatások javítását és bölcsődei helyek létesítését is támogatja Brüsszel.
A TOP-hoz és a Vekophoz hasonlóan a 2733 milliárd forintnyi forrást felölelő gazdaságfejlesztési és innovációs program (Ginop) is a Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alá tartozik. Rákossy Balázs, a tárca államtitkára kiemelte: a források átcsoportosítására és összevonására egyaránt lehetőség van, ennek egyik formája az integrált területi beruházás (ITI). Az új eszközzel különféle alapok, programok fejlesztési irányait lehet összehangolni, az ITI a helyi önkormányzatok, megyei jogú városoknak ad véleményezési lehetőséget. Az államtitkár szerint a fejlesztéspolitikai hatékonyságnövelésnek érezhetően kedvező hatásai lesznek a gazdaságban, javul az ország versenyképessége. Az államtitkár tegnap bejelentette: a megyék és a megyei jogú városok júniusban nyújtják be integrált programjaikat a kormánynak, miután azokat elfogadták, és júliusban–augusztusban meg is jelenhetnek az új felhívások.
Rákossy Balázs a TOP-pal kapcsolatban elmondta: a program 1230 milliárd forintos keretösszegben a helyi közvetlen gazdaságfejlesztést támogatja, a megyék és megyei jogú városok fejlesztéseihez biztosít forrásokat, célterülete pedig Magyarország Budapesten és Pest megyén kívüli része. A tervezési folyamat decentralizált, így a 18 megye és a 22 megyei jogú város a saját maga által tervezett integrált területi programok alapján juthat támogatáshoz. A megyék összesen 799 milliárd forintos keretösszegre, míg a megyei jogú városok külön 387 milliárd forintos keretre tervezhetik az elkövetkezendő hét évben fejlesztési programjaikat.
Az Európai Bizottság „utolsókból lesznek az elsők” területfejlesztési alapelvének tudható be, hogy a legelmaradottabb országrészek jutnak a legmagasabb összegű fejlesztési forráshoz. A megyék számára rendelkezésre álló keretből Borsod-Abaúj-Zemplén 93,05, Szabolcs-Szatmár-Bereg 89,28, Békés 57,94 milliárd forintot kap – ezek a legelmaradottabb megyék. A másik végletet a Közép-Magyarország fejlettségéhez legközelebb álló Vas (21,14 milliárd), Zala (23,05) és Győr-Moson-Sopron (23,35) megye képviseli.
