Fejlesztéspolitikai szempontból összetett év az idei a magyar kormánynak, az uniós támogatások terén ugyanis több kihívásnak kell egyidejűleg megfelelni. Ahogy Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára is fogalmazott, az intézményrendszer első számú feladata az idén a 2007–2013-as ciklus eddig fel nem használt forrásainak lehívása, amire december végéig van lehetőség. Eredetileg 8200 milliárd forint volt a hazánk számára felhasználható keret, ez az összeg a 10 százalékos tagországi túlvállalás és az árfolyamváltozás hatására közel 9200 milliárdra ugrott, ebből a legfrissebb adatok szerint 7500 már a nyertes pályázók zsebében van.
A túlvállalás miatt jelentős költségvetési kockázatot lát Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Mint lapunknak kifejtette, a kormány a 95-96 százalékos lehívási mutatóval jobban járna, mint a 105-110 százalékos túlteljesítéssel. Szerinte érdemes lenne meghúzni a határt a 8500 milliárdos kifizetésnél, az ennél nagyobb összeg ugyanis rést üthet a magyar költségvetés pajzsán, mivel további 600-700 milliárd forint kifizetését igényelné. Ugyanakkor a szakember bízik benne, hogy az állami illetékesek naponta számolják, pontosan hogyan is állunk a kifizetéssel; ne kelljen pluszpénzt kifizetnünk, és ne is veszítsünk.
Ezt a visszafogott jóslatot támasztja alá az a látszólagos kormányzati ellentmondás, miszerint deklarált cél a százszázalékos lehívás, de már 90 százalék felett jár a jutalom. A Magyar Közlönyben megjelentek szerint nyolchavi prémiumot kaphatnak az érintettek, vagyis azok a minisztériumokban és háttérszervezetekben dolgozók, akik irányító hatósági, közreműködő szervezeti és projektvégrehajtási feladatokat látnak el. Ebbe a körbe tartozik a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az emberi erőforrások tárcája, illetve a minisztériumokba még be nem olvadt hét regionális közreműködő szervezet. Rajtuk kívül a Belügyminisztérium egyes háttérintézményei, illetve a Miniszterelnökség koordinációs feladatot ellátó szervezeti egységei is részesülhetnek az esetleges extrajuttatásból. Lapunk azonban úgy tudja, a közel 3000 munkavállaló többsége két-három havi bónusszal számolhat, ennél többet jó eséllyel csak a mintegy 150-200 közép- és felsővezető kaphat.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára szerint viszont a forrásvesztés elkerülésére épp a magyar kormány 10 százalékos túlvállalása a garancia. Rákossy Balázs állítja: azzal, hogy az eredeti keretösszeghez képest plusz 1000 milliárd forintra van élő szerződés, a befogadott összeg egy része várólistára kerül, és csak akkor folyósítják, ha a korábban elismert projektek közül kiesik annyi, hogy a pénz felszabaduljon. Azt ugyanakkor a Miniszterelnökség is elismeri, hogy továbbra is magas a késedelmes projektek száma. Áprilisban 842 ilyen fejlesztés volt 1361 milliárd forint értékben. A vállalati szektorban finanszírozási gondok, a közszférában pedig jellemzően közbeszerzési vagy kivitelezési problémák vezethettek a késéshez. Az elhúzódó beruházások többsége nagy infrastrukturális, jellemzően környezeti, közlekedési és humán fejlesztésekhez köthető. Fontos tudnivaló, hogy akinek késedelemben van a 2007–2013-as projektje, nem igényelhet a 2014–2020-as időszak forrásaiból, a projektzárást követően viszont minden akadály elhárul az új fejlesztési támogatások megpályázása elől. Ehhez azonban a támogatási szerződésben megszabott dátumig, legkésőbb decemberig pótolni kell a hiányosságokat, meg kell valósítani a fejlesztést és ki kell fizetni a beszállítókat.
A feladat azért összetett, mert az eredményes 2007–2013-as cikluszárás közben a 2014–2020-as kifizetéseknek is lendületet kell venniük. Az évtized végéig 12 ezer milliárd forint uniós támogatásra jogosult Magyarország, a fejlesztési irányokat meghatározó tíz operatív programból eddig 6700 milliárd forint értékben hetet fogadott el Brüsszel. A kis- és középvállalkozások megerősítését visszatérítendő támogatások formájában képzelte el az Európai Bizottság, a magyar kormány érdeme, hogy továbbra is jelentős mennyiségű vissza nem térítendő forráshoz juthat a szektor. Emellett az is könnyítés a cégeknek, hogy az új ciklusban háromszor akkora összeg jut pénzügyi eszközökre – garanciára, hitelre és kockázati tőkére –, mint az előző hétéves időszakban, így ugrásszerűen növekedhet a kombinált termékek száma. A kabinet ígérete szerint 2015-ben nem kevesebb mint 133 új pályázatot hirdetnek meg a minisztériumok 2681 milliárd forint értékben. Tájékoztatásuk szerint az év közepén folyamatosak lesznek az új támogatási lehetőségek, míg a pályázati dömping az év végére várható.
