Miközben a kormány 2,5-ről 3,1 százalékra emelte a magyar gazdaság idei növekedésének prognózisát, az Európai Bizottság 2,8 százalékos bővülést vár. Brüsszel azonban tavaly tavasszal is alaposan alábecsülte a magyar gazdaságot: a 3,6 százalékos tényleges növekedéshez képest csupán 2,3 százalékot jósolt. Az 1,3 százalékpontos eltérés azért érdekes, mert a környező országok közül Szlovákia, Románia és Lengyelország esetében is csak 0,2–0,3 százalékpontot tévedtek, a kétszázalékos cseh növekményt pedig telibe találták. Tavalyelőtt ilyenkor is ugyanilyen mértékben árazták alul a bizottságban hazánk növekedési ütemét: a 0,2 százalékos jóslathoz képest kellemes meglepetést szolgáltatott a másfél százalékos tényleges eredmény. Ennek alapján a kabinet már dörzsölhetné is a tenyerét a 2016-os 2,2 százalékos becslés láttán, az összkép ennél azonban jóval árnyaltabb.
Csaba László közgazdász, egyetemi tanár szerint a 2011 óta tapasztalt negatív megközelítésnek az Európai Bizottság válságvíziója volt a táptalaja, a magyar gazdaság az elmúlt években azonban alaposan rácáfolt arra az állításra, hogy bármelyik pillanatban összeomolhat. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja úgy gondolja: annak ellenére sem lehet kormányzati cél a növekedés túlzott erőltetése, hogy az eddigi bővülés a folyó fizetési mérleg többlete és az államháztartási hiány csökkenése mellett valósult meg. Szerinte két és fél százalék lehet a cél. A visszafogott várakozást azzal indokolja, hogy a nagy állami beruházások lassú megtérülésű vagy alacsony hozamú befektetések. Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője az Európai Bizottság „védelmében” lapunknak elmondta, a brüsszeli testület előrejelzésében is a felfelé mutató kockázatok a dominánsak, ő maga 2015-től három és fél százalékos bővülést vár. Ezt elsősorban a folytatódó nagy állami beruházásokra, illetve a háztartások fogyasztására alapozza, utóbbit a kiskereskedelmi forgalom első negyedéves felfutása is alátámasztja.
A jövő évi 2,2 százalékos uniós prognózissal egyező mértékű lassuló növekedést vár Balatoni András, aki úgy látja, jövőre lefelé húzhatja a gazdaságot a fejlesztéspolitika. Míg ugyanis az előző évben felpörögtek a 2007–2013-as uniós ciklus forrásaiból finanszírozható beruházások, addig jövőre nem várható áttörés a 2014–2020-as projektek terén. Mivel a ma Magyarországon megvalósuló fejlesztések 97 százalékában van uniós pénz, nem elhanyagolható körülmény a lehívások esetleges technikai felfüggesztése sem. Azzal Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is egyetért, hogy a bizottság módszertani hibáinak kutatása helyett inkább pozitívumként célszerű értékelni a brüsszeli szemüvegen át is kedvező GDP-növekedést. Németh Dávid azt mondta, a Varga Mihály miniszter által várt 3,1 százalékos bővülés teljesíthető, sőt ő maga 3,2 százalékot vár az esztendőtől.
Optimizmusát azzal indokolja, hogy most már a beruházás, az export és a belső fogyasztás is húzza a gazdaságot, ez pedig azért előremutató, mert egymást élénkítik, a foglalkoztatást is javíthatják. A vezető elemző úgy látja, az Európai Bizottság által várt 2,3 százalékkal szemben azért hozhatott 3,6 százalékot az előző év, mert Németország kisebb mértékű lassulásával javult a külső környezet. Emellett a 2013 második felében indult beruházási felfutás 2014 első felében is éreztette hatását, a vállalkozói szférában pedig szélesebb kör férhetett hozzá a növekedési hitelprogram forrásaihoz, mint korábban.
